Most jobb világ van.Nincs elnyomás,lehet véleményt nyilvánítani(nácizni,zs..-ni komcsizni),van bőven becsületes tisztességes ember ebben az országban,ekkora sz..ban mégis régen voltunk.Ezért ki felel?

+
Puff neked! Kellett neked belelépned? Hát én is ezt mondom, de mindig kikapok miatta. Nem baj, csak tudd, nem vagy ezzel egyedül. Ami engem még a mai napig is kiakaszt, amikor elvárják tőlem, hogy féljek a véleményem miatt. Hát juszt se. Soha többet nem fogok félni!!!

hapsi, erről én már verset is írtam 1990 őszén:

MI LESZ?

Mi lesz rendszer nélkül?
hazugságban felnevelt,
tehetetlenségre hangszerelt,
impotensen erőszakoskodó,
süketen acsarkodó,
Kit okolsz majd
sikertelen jövődért?

Kedves Maxval Bircaman!

Otthon alkalmam volt sok emberrel beszelgetni a Te korosztalyodbol.
Felfigyeltem egy erdekes reszletre - kesobb mar szandekosan tereltem ebbe az iranyba a beszelgetest - a fiatalkori almokkal kapcsolatban:
a lenyeg valahol az volt, hogy az a szakasza - a "cucializmusnak" latszolag lagy volt de kemenyen elnyomta, ELLOPTA(!) a fiatalok almait.
Egy nagyon szuk, kijelolt teret engedett - amiben, ami mellett ugy deformalodott a "fa", mind egy betonkerites toveben - es inkabb sugalmaztak a figyelmezteteseket, a nyilt fenyegetesek helyett.
Errol mi a velemenyed?

Udv.

Kedves Hapsi!
"....Ezért ki felel?...."

Ugyanaz a csipet csapat....
Kozelrol nem latszik?

Udv

Kedves Judit, itt születtem és nőttem fel, és nem neveltek hazugságra, nem szereltek tehetetlenségre, nem vagyok sem impotens sem erőszakos sem acsarkodó, és sikeres is vagyok, és sok korombelit ismerek, okos, művelt, tehetséges és sikeres embereket, akik hozzám hasonlóan az ötvenes évek második felében születettek és akik úgynevezett első generációs értelmiségiek, akik senkik lettek volna az elmúlt rendszer nélkül.
Kedves Max, lehet hogy nem egészen a rendszer hibája ám az, hogy te ilyen lettél, de így bizonyára könnyebb neked...

Kerekes, tisztelet a kivételnek. Tudtommal te nem nyavalyogsz, és keresel mindenáron bűnbakokat, hanem teszed a dolgodat. Sajnos Te vagy kisebbségben, vagy csak csendes többségben. :))

Hetvenes évek,gimnázium, itthon. Az osztályfőnök osztályfőnöki órán bevezetett a tanterembe két öltönyös urat, akik arról beszéltek,hogy aki esetleg belügyi pálya iránt érdeklődik, az hogyan merre. Végzősök voltunk. Rövid beszédecske - féle,aztán kötetlen beszélgetés. Elmondták,hogy ugye a szocialista közösség ereje...akkoriban adta ki a chilei junta Corvalánt a szovjeteknek, mesélték,hogy a szocialista közösség ereje kiszabadította. Jó. Feláll hátul egy fiú, és azt mondja, " én azt hallottam, hogy Corvalánt kicserélték egy Bukovszkij nevő szovjet polgárjogi aktivitásra,aki be volt valahol a szovjeteknél börtönözve." Az egyik öltönyös felállt,odament a sráchoz, iratok előfele,kitől-hol hallotta,tán csak nem a Szabcsi , KISZ tag maga egyáltalán ? Nagy és általános szeppenés, tudtunk egy páran erről, erről is, de kussolni is tudtunk már kamaszként. Annak a srácnak talán nem mondták el otthon pontosan,hogy erről "olyan" szituban kuss. Miféle rendszer az olyan,ahol gimisták jól felfogott érdekből poltikai ügyben már hallgatni tudnak ? Milyen ?

Jó írás,plusz érte. A Kádár rendszer sulyosan felelős azért (is),hogy tovább ölte,szó szerint ölte,nincsen jobb szó, mindazokat a társadalmi immunrendszereket amelyek például ahhoz kellenének, hogy ma a szélsőjobbot ott tudja kezelni a társadalmunk, ahol kellene. És van még egy pár dolog, sima társadalmi szolidaritástól kezdve sokmindenig. A kádári évek a legrosszabb kispolgárt állították elő ebben az országban, most látszik igazán ,hogy fekáliát nem érnek szabad és demokratikus környezetben azok a reflexek. ( Jó nagy lapáttal tett rá a háború előtti világ szintén borzasztó bajaira. ) Nagyon súlyos dráma ez, és egyáltalán nem kellett 56 előtt is felnőttként élni, hogy tisztában lehessen vele,mondjuk egy olyan korú,mint én. Aki 56 előtt felnőttként éltek és ép ésszel meg tudták úszni, biztosan sokkal jobban és pontosabban értik, amit azért később is lehetett érteni.

Tessék kérem pl. Bibót olvasni.

Judit kedves, akkor ugye nem a rendszer a hibás, nem a rendszerben kell keresni a hibákat, hanem magunkban? Először ugye azt a kérdést kell mindig feltennünk, hogy én mit nem csináltam jól, mit csinálhattam volna másként, megtettem-e mindent, ami tőlem telhető és elvárható volt? Mennyiben vagyok én felelős azért, hogy így történt?
Mert egy embert el lehet hallgattatni, és el lehet több ezret, akár több milliót is. Na de mindenkit?
Voltak annak a rendszernek hibái, de hibáival együtt sokkal emberibb volt mint ez a mostani. Igenis voltak álmaink, voltak terveink, és tudtuk, hogy ha szorgalmasan tanulunk és tisztességgel dolgozunk, akkor minden nappal közelebb kerülünk a megvalósításhoz., és a társadalomnak szüksége van ránk. Ma ez a fiataloknak nem adatik meg, a jövő tervezhetetlenné és bizonytalanná vált, ezért csak a mának és önmaguknak élnek, még önmagukért is képtelenek felelősséget vállalni, nemhogy másokért.
Ennél nagyobb bűnt nem követhettünk el a gyerekeinkkel szemben.
Nem a mi sírjaink lesznek azok ahol unokáink leborulnak, hogy áldó ének mellett mondják el szent neveinket..

KériSzépen hetvenes évek, egyetem itthon: egy egy Nagy Tamás előadáson a csilláron is lógtak, amikor a rendszer reformjáról beszélt, Liska Tibor leült a zsibongóban közénk és együtt bíráltuk a rendszert, majd nélküle, kocsmákban hajnalokba nyúlóan. Álmodoztunk arról, hogy ha majd mi leszünk a döntéshozók, mi hogy csinálnánk? És egyikünk sem kapitalizmusban gondolkodott. Kezünkbe adtak mindent, közgazdasági elméleteken kívül kemény matematikát tanítottak és filozófiát, és nem volt titkolt irodalom, bármihez hozzáférhettünk. És nem jöttek titokzatos szolgák, nem rúgtak ki az egyetemről.. Ma az én korosztályom, évfolyamtársaim alkotják a gazdasági élet elitjét, valójában ők irányítják az ország életét. Ők, mi, ezek szerint a szabályok szerint is tudunk játszani, ha ezeket a szabályokat szabják. De nem mondanám, hogy szeretjük.

Színvonalas írás!
Ha megengeded, kiegészíteném. Nyilván, én is részese voltam annak a kornak, így foglalkoztat a kérdés. Én azért árnyaltabban fogalmaznék, mint itt néhány vonalas kommentelő.
Én inkább a következő gondolatokkal értek egyet, bár amúgy a közgondolkodó nem a szívem csücske.
Szándékosan nem írom le a nevét (elsősorban azért, mert az már befolyásolja a hozzászólók véleményét).

Íme:

A Jó és a Gonosz metafizikai fogalmak. Ebben az értelemben nem a világ tényeihez tartoznak, hanem irányokat, erőket, vektorokat jelenítenek meg. Tolkient azért becsülöm nagyra, mert a Gyűrűk ura -- mese, nem mese -- arról szól, hogy a Gonosz belül van. A keresztény hagyomány szerint a Gonosz erő, amely belül van. Mindannyiunkban. Ez az esendőségünk. Mindenkiben vannak destruktív hajlamok. A Gonosz és a Jó küzdelme tehát a saját destruktív hajlamaink elleni küzdelmet jelenti -- az én értelmezésemben. Ez a küzdelem minden emberben zajlik, és minden társadalomban zajlik, de semmi köze a politikai osztóvonalhoz.

Abszolút Gonosz-e egy adott politikai berendezkedés? Az én metafizikai keretemben ennek a kérdésnek nincs értelme. A Gonosz hatásokban, erőkban és aktusokban érhető tetten, nem úgy, hogy rámutatunk egy csoportképre, hogy na, ők azok. Ha egy politikai berendezkedés hajlamos a Gonosz erőit felerősíteni az emberekben, az Gonosz berendezkedés (de ez csak rövidítés, valójában nem a berendezkedés, hanem az a gonosz, hogy az emberek gonoszságokra kényszerülnek benne). A totalitárius rendszerekben az a gonosz, hogy emberek besúgóvá válnak, vagy terrorral fenyegetnek mást, vagy kiskirály lesz belőlük és másokat megalázva basáskodnak. Ugyanezek a gonosz erők egy demokráciában is előkerülnek, de ott a berendezkedés jellege folytán kevésbé kényszerítőek, és könnyebb őket kikerülni. Namost, bármilyen világba találjuk is magunkat belevetve, azt a világot fenntartjuk cselekedeteinkkel, miközben persze (kicsi) lehetőségeink arra is vannak, hogy megváltoztassuk. Mindenki eleme rendszereknek, amelyeket fenntart, és van némi szabadságfoka, hogy változtasson rajtuk. A személy morális értékét én azon mérném, hogy a rendszerből, ami adott számára, mit tart fenn és mit változtat meg -- a maga erején belül. Aminek fenntartása vagy megváltoztatása számára nem döntés kérdése, az nem tartozik a moralitás keretébe (kantiánus vagyok). A múlt rendszerben "mindenki szem volt a láncban", de természetesen mindenkinek volt lehetősége arra, hogy morális választásokat hozzon. Arra nem volt lehetősége -- még a legfelső pártvezetésnek sem --, hogy a rendszert eltörölje és radikálisan megváltoztassa. Ez geopolitikailag nem volt lehetséges, a geopolitikai realitást pedig Jalta hozta létre. Arra sem volt lehetősége senkinek, hogy a nem-kooperáció révén összedöntse a rendszert -- nem az ellenzékiek (akik közé születtem) törölték el a Szovjetuniót, hanem Gorbacsov, és nem az ellenzékiek törölték el a Brezsnyev-doktrinát, hanem Gorbacsov. Az én generációm -- a Fidesz-generáció -- fantasztikusan jó helyzetben volt, mert akkor volt lehetősége kibontakozni, amikor semmiféle kompromisszumot nem kellett kötnie ahhoz, hogy aktív, cselekvő alakítójává váljék a társadalomnak. Ez nem érdem. Ez szerencse. Én szerencsés vagyok. Ha húsz évvel korábban születek, feltehetőleg olyasféleképpen éltem volna, ahogy a szüleim, fél-ellenzékben, igyekezve értékeket menteni, de megkötve azokat a kompromisszumokat, amelyeket muszáj volt. Az emberi természet esendősége nem ezt jelenti; ez csak annyit jelent, hogy mindannyian részei vagyunk egy világnak, amelyet készen kapunk, és csak nagyon kis mértékben tudunk alakítani. Az emberi természet esendősége azt jelenti, hogy az adott világ destruktív, gonosz erőivel szemben milyen mértékben tud az ember ellenállni. És ezt senki nem tudja magáról, míg abba a helyzetbe nem kerül, hogy szembe kell fordulnia valamilyen gonoszsággal. Aki ezt megtette, az általában szerény, és nem beszél jóról és gonoszról, hanem arról beszél, hogy az adott pillanatban úgy érezte, ezt kell tennie, és megtette. Ahogy Frodo vállalja a gyűrűt Tolkiennél.
Nekem ez az alázat, ez a szerénység nagyon hiányzik a jobboldalon. Ha úgy tetszik, egy mélyen átérzett keresztény emberkép hiányzik a jobboldalon. A baloldalon sincs ilyesmi persze -- külföldi szemmel nézve a magyarok sokat háborognak, ítélkeznek, mondják a tutit, nagy az arcuk, nagy az öntudatuk, nagyon érzik, hogy mekkora igazságtalanságok történtek velük, de néha nem tudni, pontosan mire is olyan büszkék és pontosan mennyit tettek ők az igazságtalanságok ellen (vagy mennyiben tehetnek maguk arról, hogy megtörténtek). Ez a másik dolog, ami szerintem rendkívül fontos, és a magyar politikai elitből teljesen hiányzik: a felelősség, és a saját tökéletlenségük tudata. Úgyhogy amikor a Jó és a Gonosz küzdelmét játsszák el nekem -- akár a jobboldalon (komcsik), akár a baloldalon (fasiszták) --, azt én rémületesen sivárnak, kétségbeejtőnek amorálisnak érzem.

Zsuzsa,én a nyolcvanas években több alkalommal pisiltem együtt a pesti jogi kar klotyeszában egy nálam fiatalabb, Orbán Viktor nevű hallgatóval. Szívesen emlékszem erre is vissza, persze nem gondoltam volna ,hogy sok év múlva ez a fiú azt fogja üzenni nekem egy beszédében,hogy nem vagyok a haza tagja....Érdekes rendszer volt,komolyan,engem pl. "elengedett" a nyolcvanas évek elején egész az USA-ig. Na, milen proletárdiktatúra az,ahonnan aránylag könnyen az USA-ba lehet menni ? Hát,igen,az volt a baj,hogy visszafele viszont megbuktam Ferihegyen,s tudod mivel ? Könyvekkel, Zsuzsa, pl. Mérai Tibor , Acél Tamás írásaival, amelyet elkoboztak, s aztán két évre még a piros útlevelemet is bevonták,nemcsak a kéket. "Szóltak" eképpen, hogy azért mégis van egy kicsi proletárdiktatúra...szóval volt tiltott irodalom, és nem a MeinKampf volt nálam,csak itthon tiltott magyar írók könyvei.

Minden rendszerben lehetnek jó és rossz dolgok. Vannak is. A kérdés mindig a kijavítás lehetőség szerinti gyors esélyében van. ( Mi is olvastunk Liskát, olvastunk a 68-as reformok terveiről, stb. De aztán olvastunk Kornait is, a hiányról,a megszűnni képtelenről.) Annak a rendszernek valójában esélye sem volt a kijavíthatóságra, olyan szinten rontotta el az alapokat,s elsőrendűen a magánember világánál. Ennek a rendszernek van esélye a "kijavítódásra",akár balfelé is,anélkül,hogy megszüntetnénk az alapjait. Kapitalizmus nincsen. Tőkés termelési mód van csak ( akkor is csak az van,ha nincsen magántulajdon, egyenlőre amit a történelem produkált az az, hogy ha ennek helyébe az állam lép,sem lesz jobb,sőt ) amelyet lehet sokkal tisztességesebben is csinálni, olyan helyes és szép automatizmusok vannak benne, hogy nem kell fenekestül felforgatni a világot miatta,s különösen nem kell felforgatni érte az egyes embert. Ez óriási különbség. A magyarokra meg pont ez fér már rá,de nagyon, egy kis izmusmentesség a sima kis hétköznapokban. Erre itt akár még most is lehet esély. ( Na,jó nem olyan sok,mint én szeretném.)

Én egy olyan ember írását olvasom e blogban - és más téma kapcsán írt hozzászólásaiban IS - aki ( talán az elejtett megjegyzései kapcsán gyaníthatóan ) a szülői és annak környezeti kapcsolatában valami súlyos ellentmondás között vergődött.

Neveltetése a tapasztalható környezet és a nyugati propaganda ellentmondásossága miatti talajt-vesztett helyzetben a szülői támogatás hiányában elveszett egyéniségének megingását, kialakulatlanságát a rendszer hibájának tüntetve fel a felmentését reméli. Ezért viseltetik akkora gyűlölettel azon kor iránt - ahol mint több helyütt írja, egyébként jó körülmények közt élt - ami téves gondolkodásának kialakulásához vezetett.

A saját életútjának zsákutcáját kivetíti az egész társadalmi környezetére, mintha ez valami általános, az akkori rendszerből következő hátrányos életvitelre utaló gyakorlat lett volna.

Sajnálom a nyilván bűntudattal élő, saját körülményeinek alakulásába beforduló embert, mert lehetett volna más, jobb irányú életvitelre nyitottabb IS abban a korban, ahol többeknek ez sikerült !

Jó példa az írás az egyedi sorsok - elbizonytalanság miatti téves eszmeiség kialakulása, és ennek kapcsán a tények helytelen megítélése - és az általános napi gyakorlat ellentmondására !

"Azonban van egy még nagyobb gond: a rendszer erkölcsi tarthatatlansága."
Ebben egyetértünk. És ha már kimondtad, hogy sajnálod, vagy csak gondolod, már nem vagy becstelen ember.

Úgy látom, itt a kommentelők egy része saját önigazolását próbálja közkinccsé tenni.
:)

Zsuzsa, a vadkapitalizmust, ami most működik én éppen annyira utálom, mint Te. Kanadában azért még elviselhetőbb, mert egy csomó szociális juttatás is létezik (egyenlőre).
Van orvosi biztosítás, és van nyugdíjrendszer. Van (egyenlőre) ingyenes közoktatás egészen a középiskola végéig. És eddig még van, (ha nagyon is körülmetélten) a szegények számára egy háló is. Hogy ez meddig lesz, nem tudjuk, mert ezek a szociális segélyek szinte naponta vannak megnyirbálva különféle okok miatt. Mi sem jó szomszédot választottunk. Kanada ugyan hatalmas ország területileg, de lakossága nagyon csekély az USÁ-éhoz képest (38 Millió). És ami onnan ide jön, az nem egy élmény nekünk sem, sem kultúrában, sem gazdasági mechanizmusban.
Ami viszont van és értékelendő, egy olyan hangulat, ami természetessé teszi a másságok elfogadását, és nagyon rossz néven veszik a nyílt bigottságot és rasszizmust.
Ennyit arról, ami szerintem közös közöttünk.
Viszont én is saját bőrömön érzékeltem a "szocializmus" hazugságait, és tudom mit jelent a kettős élet, amikor másképp kell viselkedni és mondani kint, mint otthon, mert különben a "papának baja lehet belőle."
Én részemről, bár nagyon elítélem a hitleri Németország cselekedeteit és nézeteit, de még mindig becsületesebbnek tartom a "Szovjet szocializmusnál", ami szép szlóganokból állt, és pont az ellenkezőjét cselekedte, mint amit szónokolt.
Én tudom, hogy te úgy gondolod, volt abban szép is, meg jó is. Volt, azoknak, akik nem akarták meglátni a ferdeségeket, vagy olyan helyzetben voltak, mint pl. most a cigányok, gyári munkások, TSZ parasztok stb. akiknek valóban jobbak voltak az életkörülményeik, mint most.
De milyen áron?
Ha jól belegondolsz, hogy lehet sokáig üzemeltetni egy gyárat, ahol leromlott gépsorokkal gyártanak selejt munkát?
A globalizálás senki számára nem egy áldás. Tulajdonképpen minden kis nemzet el van adósodva, és a nagyok oda dobják a saját szemétjüket. Hogy lehetne ez ellen védekezni?
Talán, ha azok az urak, akik valóban megszedték magukat az elmúlt 20 év során hajlandók lennének visszafektetni az ország gazdaságába az ellopott milliárdokat, lehetne építeni belőle egy speciális Magyar gazdaságot. De ez nem épülhet félelemre és kizárásra. Remélem ebben viszont egyetértünk.

hm.
a 11-12-es kommentek ... valahol akörül kell keresgélni.
a poszt is sokat mondó.
(véleményem nem kizárólagos)

sokféleképpen élték életüket az emberek.
ha az alapvető szükségleteket nézem, mint lakhatás, élelem, orvosi ellátás, tanulás, kultúra, munka, és a munka fejében kapott fizetés, hogy az alapvető szükségletekkel élni is tudjanak, nem volt rossz a helyzet.
már akinek volt kiutalt tanácsi bérlakása.
a hatvanas években, például pont 1967-ben, elég volt mindehhez egy gyerek mellett havi 1600 forintos fizetés és gyes, ami havi 2200 forint családi bevételt jelentett.
illetve 2590 a családi pótlékkal együtt.
ez volt a minimum és milliók éltek havi két és félezerből.
ebből persze csehszlovákiába se lehetett utazni, nem hogy nyugatra, de balatonra üdülni beutalóval igen.
na meg telket se lehetett venni, családi házat építeni meg végképp nem, de autót se.

politika?
na igen.
nagyon sokan átléptek rajta.
persze ott voltak a munkahelyi gyűléseken, mást nem is tehettek, na meg vonultak május elsején is.
de.
az emberek egymással szembeni viselkedése sokkal emberibb volt.

Én nem így éltem meg a rendszert ahogy itt többen írják,pedig szinte évre egy korú vagyok maxal. Azzal sem értek egyet hogy a Kádár rendszer óta eltelt több mint 20 év,mégis minden bajt arra az időre vezetünk vissza.Azon már csak röhögni tudok amikor a mostani eladósodást is az akkori hitelekkel magyarázzák,de legalább azokból a hitelekből éltünk a mainál mindenképpen jobban,azoknak látszatuk volt.Én nem tudom gyűlölni azt a rendszert,mert ami azóta van szerintem sokkal rosszabb.Erről meg nem ők tehetnek,hanem akik utánuk jöttek 20 éve.

Judit, hogy hogy lehet üzemeltetni egy gyárat, ahol leromlott gépsorokkal selejtet gyártanak? De hát erről szól a kapitalizmus! eleve selejtet gyártanak, beépített hibával, hogy elromoljon, hogy újat kelljen venned! Millió vackot gyártanak, amire szükséged sincs, majd addig mossák az agyad, amig megveszed ! Mi lenne velük, ha vennél egy mosógépet, ami kisebb javítgatásokkal, egy egy alkatrész cseréjével életed végéig szolgál? Hogy szárnyalna a termelés?
video.google.com/googleplayer.swf
nézd meg ezt például, remekül írja le a rendszert, amiben élsz.
A helyzet Kanadában is tovább fog romlani ha a tőkés termelés mód marad. Szükségszerűen romlik, és nem azért mert az USA a szomszédban van, hanem mert egy öngyilkos játékot játszunk, mely a végkifejlet felé közeleg.
Annál nagyobb hazugság, mint hogy megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy ez jó nekik, és van megoldás a rendszeren belül, még nem nagyon volt az emberiség történetében.
Az a jólét, amit te Kanadában megéltél, milliárdok nyomora és szenvedése árán született, és ezek a milliárdok nőnek, a jólélők száma meg egyre csökken, közeledik oda is a nyomor..
Ha kételyed van, bizonyára tudsz a környezetedben olyan matematikust, aki játékelméletben jártas, érdeklődj nála a kapitalizmust modellező matematikai modellek kimeneteiről.
De előtte vegyél be egy nyugtatót, és két szíverősítőt :)

1.

"Most jobb világ van.Nincs elnyomás,lehet véleményt nyilvánítani(nácizni,zs..-ni komcsizni),van bőven becsületes tisztességes ember ebben az országban,ekkora sz..ban mégis régen voltunk.Ezért ki felel?"

Ki felel? Az emberek.

3.

Jó vers.

4.

"a lenyeg valahol az volt, hogy az a szakasza - a "cucializmusnak" latszolag lagy volt de kemenyen elnyomta, ELLOPTA(!) a fiatalok almait.
Egy nagyon szuk, kijelolt teret engedett - amiben, ami mellett ugy deformalodott a "fa", mind egy betonkerites toveben - es inkabb sugalmaztak a figyelmezteteseket, a nyilt fenyegetesek helyett.
Errol mi a velemenyed?"

Pontosan így igaz! Erkölcsileg Kádár nagyobb gazság, mint pl. Castro. Castróék rezsime nyíltan véres: pofázol - megvernek azonnal, nincs gond. A dolgok nyilvánvalóak: ők vannak hatalmon és te vagy a rabszolgájuk. Minden tiszta, s erkölcsi aggály nincs. A kádárizmus viszont a lelket rontotta meg.

6.

"Kedves Max, lehet hogy nem egészen a rendszer hibája ám az, hogy te ilyen lettél, de így bizonyára könnyebb neked..."

Bizonyára nem csak a rendszer hibája, hiszen volt választási lehetőségem: pl. mondhattam volna a véleményemet, s vállalhattam volna, hogy szüleimet kirúgják munkahelyükről. De azért bármennyire is véded az elmúlt gonosz rezsimet, te is érzed szerintem, hogy az a rendszer, mely a gyerekeket, fiatalokat ilyen döntés elé állítja, velejéig romlott.

9.

Te valami elefántcsonttoronyban élhettél akkoriban, mert amit mondasz, annak kb. nulla köze van a valósághoz...

10.

"Álmodoztunk arról, hogy ha majd mi leszünk a döntéshozók, mi hogy csinálnánk?"

Bocs, haragudni fogsz, de ki kell mondanom: hála Istennek, hogy belőletek, akik a rendszert balról kritizáltátok (az akkori MEBAL), sosem lett döntéshozó! OLyan nagy bajt hoztatok volna az országra, hogy ahhoz képest Rákosi és Kádár együttvéve is gyerektréfának tűnt volna.

11.

A mai helyzet, persze, egész más. A mai magyar jobboldalt nem tartom értéknek, bár jobboldalinak vallom magamat. Nem is szavazok rájuk.

"Úgyhogy amikor a Jó és a Gonosz küzdelmét játsszák el nekem -- akár a jobboldalon (komcsik), akár a baloldalon (fasiszták) --, azt én rémületesen sivárnak, kétségbeejtőnek amorálisnak érzem."

Ez pontosan így igaz. S szerintem nevetséges is.

13.

"A saját életútjának zsákutcáját kivetíti az egész társadalmi környezetére, mintha ez valami általános, az akkori rendszerből következő hátrányos életvitelre utaló gyakorlat lett volna."

Nem vagyok zsákutcában. Boldog ember vagyok. Többször elmondtam: számomra személyes sikerélmány mind a mai napig a kommunizmus bukása.

14.

Igen, én is ebben reménykedem. Ez olyan, mint az Egyház kicsit. Az Egyház nem tökéletes emberek gyülekezete, hanem olyan emberk gyülekezete, akik sikeresen felismerték saját tökéletlenségüket.

19.

A kapitalizmus halálát már 150 éve jósolgatják balról és jobbról is, leginkább olyan ideológák nevében, melyek - mint pl. a marxizmumus - szembeköpik az embert. Aztán minden évtizedben jön a világvége-jóslat, mintha valami jehovista missziós brosúrát olvasnánk. A valóság viszont az, hogy a kapitalizmus jól van és működik, egyre jobban, a meglévő hibákat pedig képes saját maga korrigálni. Ezért életképes, mert a világmegváltó szélsőjobb és szélsőbal eszmékkel szemben a valóságon alapszik, az embert veszi alapul, s nem kívánja az embert megerőszakolni...

Nagyon tetszik amit írtál, a megjegyzéseket nincs időm végigolvasni, csak annyit tennék hozzá, hogy Ipper - az egykori Ávós - messze nem volt a legrosszabb, pl. az akkor Berecz Jánoshoz képest. Ipper ugyanis sok mást is mondott, mást is írt, és főleg kis közösségben, nem volt annyira elvakult műveletlen ostoba, mint a többség.

kedves Bircaman !

Tényleg nem kenyered az álszerénység :-)))))))
Tudod, hogy más a véleményem, de becsülöm, hogy nyíltan elmondod a Tiédet és azt kultúráltan teszed.
Többször írtad, hogy 20 év alatt változott a véleményed.Mit képviseltél akkor ?

Üdv:CL................

30.

Ez igaz. Ipper legalább művelt valaki volt.

32.

Az hiszem már megírtam valakinek, biztos akkor, amikor éppen nem voltál errefelé. Nagyjából ugyanazt vallottam akkoriban mint manapság. Akkor még nem voltam keresztény, ez a fő különbség. Viszont politikailag nagyjából ugyanazt vallottam. Persze apróbb különbségek vannak, de nem lényegbevágók.

Tulajdonképpen legtávolibb időszakom 1993-1999 között volt, amikor fasiszta (nem mentegetőzni akarok, de aláhúzom: fasiszta, nem náci) nézeteket vallottam, majd 1999 után visszatértem lassan 1993 előtti időszakomhoz. Azaz az igazi különbség nem a 20 évvel ezelőtt és a most között van, hanem 1993-1999 és minden egyéb időszakom között.

Talán neked érdekes lehet még az, hogy 16-18 éves koromban volt az az időszakom, amikor hajlottam valamilyen formában, hogy a marxizmusban esetleg "van valami". Akkor olvastam el pl. a Tőke első kötetét. De - számodra sajnálatosan - ez az időszak nagyon rövid volt, s még akkor sem voltam kommunista, hanem maximum "menysevik". Csodálkozni fogsz, ha elmondom, hogy kinek a hatására voltam akkor közelebb a baloldalhoz... George Orwell hatására, aki bár szovjetellenes volt mindig, egy időszakában rokonszenvezett a szélsőballal, majd pedig ugyan szakított a szélsőballal, de elég erősen baloldali maradt. Orwellt szinte mindenki csak 1984 és Állatfarm művei alapján ismeri, de nekem ő a nagy kedvencem, s elolvastam MINDEN művét, többek közt azokat, melyeket szélsőbalos időszakában írt: legérdekesebb a Katalóniai Napló. Bár Orwell most is kedvenc 5 íróm között van, 18 éves koromban már elutasítottam balos nézeteit, tehát nem csak a szélsőbalosakat, hanem a balosakat is.

kedves Bircaman !

Tiszteletemet csak növeli, hogy ilyen őszintén írsz arról is, ami másnak túl kellemetlennek tűnne, ezért letagadná.Én is olvastam Orwellt, a Bibliát, Thomas Mann-t , a Tőkét, Lenin műveit, a Mein Kampf-ot, a Kandzsurt és Tandzsurt a tibeti buddhizmus világából /nem tudom, így írják-e magyarul/ , de legfőképpen egy dologról: elolvastam mindent Bakunyinról . Számomra mindennél fontosabb volt, mert tőle tanultam meg, hogy az államot nem szabad szentként tisztelni és a saját igazunk szemben állhat az egész világgal is.De a konkrét világképet magát nem gondoltam soha megvalósíthatónak. A pantheizmus rövid ideig foglalkoztaott kamaszkoromban, de nem vált a sajátommá, a buddhizmus néhány szépsége még mindig itt van.
A többit nem is kell mondanom. Egy kis érintés Bakunyintól--és maradt Marx és Che.Ha még 40-50 évig is eléldegélek, ez már nem változik.És semmi idealizmus.

Üdv:CL...............

27.-re !

Azt gondolom elég felületesen olvastad 13. számon lévő hsz.-emet !

Mivel eléggé határozott baloldali ellenességed domborítod, nagyon kíváncsi lennék miért ez a nagy hév ? Bár a fasiszta ideológia kedvező említése talán magyarázat, de szerintem nézz magadba és az igazi okot áruld már el, mert vannak buta emberek, akik hasonlóan nyilatkoznak e témában, de Téged nem oda tartozónak érzékellek !

Ha megengeded, ismét a bizonytalan, kialakulatlanságra tippelek. A saját ideológiád keresésének útja még nem zárult le, az olvasott, hallott állásfoglalások erősen ingadozóvá, hajlékonnyá teszi egyéni véleményed meghatározását.
Egyedül a baloldal erős elutasítása jelenik meg gondolataidban, ami alapját nem tudom, mert erre nem adtál támpontot !

35.

Nincs bennem semmi hév. Aktuálpolitikával nem foglalkozom. Ez a múlt leírása, semmi egyéb.

A fasizmus nem magyarázat, akkori időszakomban utasítpttam el legkevésbé a baloldalt, aközös vonások miatt.

Az ember mindig keres, ez tény, élete végéig is.

A baloldalt azért utasítom el, mert eszméi egyszerűen természetellenesek számomra.