Nagyon régen szlavisztika szakra jártam. Bár sosem lettem sem egyetemi oktató, sem tudós, s nagyon régóta nem foglalkozom semmi ilyesmivel, azért a szeretet a téma iránt megmaradt bennem...
Elöljáróban hozzátennem, hogy szláv alatt nem származást kell érteni, hanem kulturális kötődést. Az a nép szláv, aki valamely szláv nyelvhez kulturálisan kötődik. Származásilag a szláv népek nagy része kevert, sőt egyes szláv népek szármásilag esetleg kevésbé szlávok, mint egyes nem-szláv népek.
A szláv őshazáról többféle elmélet létezik. A legelterjedtebb szerint a szláv őshaza a mai Délkelet-Lengyelország területén volt. Innen terjedtek el az ókor végéig a szlávok nyugat felé egészen a mai Németország középső vidékéig és keletre az Urálig, a kora középkorban pedig dél felé is vándoroltak, benépesítve a Balkánt. A későbbi időkben további vándorlások voltak, ez leginkább Szibéria és Közép-Ázsia orosz kolonizációját jelentette.
A szláv népeket 3 csoportba szokás osztani: déli, keleti és nyugati szlávok. Időnként a nyugati és a keleti szlávokat egyesítik egy közös északi csoportba.
Keleti szlávok
A keleti szlávok vannak a legtöbben, számuk kb. 200 millió.
A négy keleti szláv nép elkülönülése a XV.-XVII. században következett be.
Oroszok
A legnagyobb keleti szláv nép az orosz. Létszámuk 140 millió, ebből 25 millió él Oroszországon kívül, közülük 8 millió Ukrajnában. Oroszországban az oroszok számaránya 80 %. Jelentős az oroszok számaránya még a következő országokban: Kazahsztán - 37 %, Lettország - 34 %, Észtország - 31 %, Ukrajna és Kirgizsztán - 22 %, Belarusz és Moldova - 13 %, Türkmenisztán - 10 %.
A hívő oroszok szinte kizárólagos vallása az ortodoxia.
Az oroszok nyelve az orosz, a legnagyobb szláv nyelv. Az orosz a cirill ábécé orosz változatát használja. Az orosz Oroszországon kívül hivatalos nyelv még Belaruszban, Kazahsztánban és Kirgizsztánban, valamint Abháziában, Dél-Oszétiában és Transznisztriában. Szintén hivatalos nyelv az ukrajnai krími és a moldáviai gagauz autonóm területen.
Az orosz két nagy nyelvjáráscsoportra oszlik: az északira és a délire. Az orosz irodalmi nyelv a két nyelvjárás határán található moszkvai nyelvjárás alapján alakult ki.
Ukránok
Létszámuk kb. 45 millió, ebből 38 millió él Ukrajnában. Ukrajnában az ukránok számaránya 78 %. Jelentős az ukránok száma még Oroszországban, ahol a harmadik legnagyobb nemzetiséget alkotják. Nagy emigrációs ukrán közösség él Kanadában.
A hívő ukránok fő vallása az ortodoxia, 85 %-uk ide tartozik, azonban ez három külön felekezetre oszlik. Az ortodox ukránok legnagyobb része, kb. 75 %, a moszkvai pátriárka főhatalma alatt álló autonóm Ukrán Egyházhoz tartozik. Az ortodox ukránok 20 ill 5 %-a pedig két független ukrán ortodox egyházhoz tartozik, melyeket az ortodoxia szakadár egyházakként tart számon. (Szakadárnak az ortodox terminológia azokat az ortodoxokat nevezi, melyek mindenben szigorúan megtartják az ortodox hitet és gyakorlatot, azonban önhatalmúlag elkülönítették magukat a kánonjogilag rájuk érvényes egyházszervezettől.)
Jelentős a katolikus kisebbség. A hívő ukránok kb. 15 %-a katolikus vallású.
Az ukrán nyelv a cirill ábécé ukrán változatát használja. Az ukrán Ukrajnán kívül hivatalos nyelv még Transznisztriában.
Az ukránok nemzeti nyelve az ukrán, azonban az ukránok kb. 15-20 %-a orosz anyanyelvű, s azt ukránt csak idegen nyelvként beszéli. Az ukránok kb. 20 %-a kizárólag ukrán anyanyelvű. A nagy többség orosz-ukrán kétnyelvű. Az ukrán nyelv állami előmozdításának köszönhetően, az ukrán anyanyelvűek aránya növekszik az utóbbi 20 évben.
Az ukrán három nagy nyelvjáráscsoportra oszlik: az északira, a délkeletire és a délnyugatira. A délnyugati nyelvjáráscsoporthoz tartozik a ruszin nyelvjárás, melyet a ruszinok egy része az ukrántól különböző, önálló keleti szláv nyelvnek tart. Az ukrán irodalmi nyelv a délkeleti nyelvjáráscsoporton alapszik.
Belaruszok
Létszámuk kb. 10 millió, ebből 8 millió él Belaruszban, ahol a lakosság 82 %-át teszik ki. Közel 1 millió belarusz Oroszországban él.
A hívő belaruszok 80 %-a ortodox, 15 %-a katolikus.
A belarusz nyelv a cirill ábécé belarusz változatát használja. A két világháború közti Lengyelországban létezett egy belarusz latinbetűs ábécé is, ma már kevésbé használatos. A múltban szintén létezett arab betűs belarusz ábécé is.
A belaruszok nemzeti nyelve a belarusz, azonban a belaruszok alig 15-20 %-a csak belarusz anyanyelvű. A nagy többség kettős belarusz-orosz nyelvű vagy csak orosz anyanyelvű. Mivel Belaruszban mind a belarusz, mind az orosz hivatalos nyelv, a hivatalos és a hétköznapi használatban az orosz dominál, a belaruszok alig 40 %-a használja hétköznapi szinten a belarusz nyelvet.
Ruszinok
Ez a legkisebb keleti szláv nép.
A "gond" a ruszinokkal abban áll, hogy a ruszinok nagy többsége a ruszint mint az ukrán nép alcsoportját tartja nyilván. A világ 1,5 millió körüli ruszinjából alig 10 % az a rész, mely a ruszint egy önálló, külön keleti szláv népnek tekinti.
Valójában a ruszin/rutén elnevezés a XIX. sz. elejéig minden ukránt jelentett, az összes ukrán így nevezte magát. Azonban az Oroszországhoz tartozó ukránok között ebben az időben elterjedt az akkor új "ukrán" elnevezés, míg az Oroszországon kívüliek körében megmaradt a "ruszin" elnevezés, egyes esetekben mint önálló népnév, más esetekben mint az ukránságon belüli népcsoport. A II. vh. idején az összes hagyományos ruszin törzsterület szovjet irányítás alá került, ez tovább növelte a ruszin különállóság csökkenését. A mai Ukrajnában élő közel 1 millió ruszinból alig 11 ezer nyilvánította magát az önálló ruszin nemzetiség részének. Ugyanez jellemző a magyarországi ruszinokra is: 80-85 %-uk ukrán nemzetiségű ruszinnak vallja magát, 15-20 %-uk pedig az ukrántól független ruszin nemzetiségűnek, így két külön elismert kisebbséget alkotnak, önálló intézményrendszerrel.
A ruszin nyelvvel ugyanez a helyzet. Az ukrán és a ruszin nyelv úgynevezett diarendszert alkot, azaz nyelvészetileg ez egyetlen nyelv két szabványa. A ruszinok egy kisebb része a ruszint önálló keleti szláv nyelvnek tekinti.
A ruszin nyelv a cirill ábécé ruszin változatát használja. Mint önálló nyelv, az egyik hivatalos nyelve a szerbiai Vajdaság autonóm tartománynak.
A hívő, magukat önálló nemzetiségként meghatározó ruszinok szinte teljes egészében katolikus vallásúak.
Nyugati szlávok
A nyugati szlávok létszáma kb. 70 millió.
Lengyelek
A legnagyobb nyugati szláv nép a lengyel. Létszámuk 50 millió, ebből 37 millió él Lengyelországban, ahol a lakosság 97 %-át alkotják. A legjelentősebb lengyel diaszpóra az USÁ-ban él, kb. 8 milliós számban.
A hívő lengyelek szinte kizárólagos vallása a katolicizmus, emellett ortodox és protestáns kisebbség van.
A lengyelek nyelve a lengyel, a legnagyobb nyugati szláv nyelv. A lengyel a latin ábécé lengyel változatát használja.
A lengyel 7 nagy nyelvjáráscsoportra oszlik, ezek közül kettőt (kasub és sziléz) egyesek önálló nyelvként kezelnek.
Csehek
A csehek létszáma 12 millió, ebből 10 millió él Csehországban, ahol a lakosság 95 %-át alkotják.
A hívő csehek kétharmada katolikus, egyharmada protestáns. Érdekes, hogy a csehek az egyetlen szláv nép, ahol a többség (közel 60 %) magát ateistának, agnosztikusnak vagy nem-hívőnek nyilvánítja.
A csehek nyelve a cseh. A cseh és a szlovák nyelv úgynevezett diarendszert alkot, azaz nyelvészetileg ez egyetlen nyelv két szabványának tekinthető. A cseh a latin ábécé cseh változatát használja.
Szlovákok
A szlovákok létszáma 7 millió, ebből 5 millió él Szlovákiában, ahol a lakosság 85 %-át alkotják.
A hívő szlovákok kétharmada katolikus, egyharmada protestáns és ortodox.
A szlovákok nyelve a szlovák. A szlovák és a cseh nyelv úgynevezett diarendszert alkot, azaz nyelvészetileg ez egyetlen nyelv két szabványának tekinthető. A szlovák a latin ábécé szlovák változatát használja. A szlovák nyelv hivatalos nyelv Szlovákián kívül még Csehországban, valamint egyik hivatalos nyelve a szerbiai Vajdaság autonóm tartománynak.
Morvák
A morvák a csehek alcsoportja, saját regionális öntudattal rendelkező része. A morvák egy része azonban önálló, a csehtől különböző nemzetiségként határozza meg magát. A helyzet erősen esetleg mivoltát jelzi, hogy míg 1991-ben még 1,3 millió volt a magukat morva nemzetiségűnek nyilvánítók száma, addig 2001-ben már csak 300 ezer, pedig időközben semmilyen jelentős demográfiai változás nem történt. A morvák nyelve a cseh, elsősorban annak morva nyelvjárása.
Kasubok
A kasubok eredetileg egy önálló nyugati szláv nép, a pomerániaiak utódai. A pomerániaiak az idők folyamán a lengyel nép alkotórészévé váltak, miközben megartották részben saját identitásukat is.
Kb. félmillió kasub él Lengyelországban, azonban szinte teljes egészben magukat a lengyelek alcsoportjának tekintik. Alig 5 ezer fő nyilvánította magát kasub nemzetiségűnek.
Ami a kasub nyelvet illeti, 50 ezren nyilvánították önálló nyelvként anyanyelvüknek, ők is kivétel nélkül kétnyelvűek. Lengyelországban hivatalosan elismert kisebbségi nyelv a kasubok lakta térségben. A kasub nyelv a lengyel ábécét használja.
A hívő kasubok szinte teljes egészében katolikusok.
Szilézek
A helyzet hasonló a kasubok esetéhez. Eredetileg ez egy önálló nyugati szláv nép volt, mely azonban az idők folyamán a lengyel nép alkotórészévé vált, miközben megartotta részben saját identitását is.
A szilézek túlnyomó többsége magát a lengyelek alcsoportjának tekinti, a sziléz nyelvet pedig lengyel nyelvjárásnak. Lengyelországban - s részben Csehországban - közel 200 ezren nyilvánították magukat sziléz nemzetiségűnek, 60 ezren pedig sziléz anyanyelvűnek, azonban ők is kivétel nélkül kétnyelvűek.
A sziléz nyelv a latin ábécét használja, több írásrendszere is van, a legtöbb esetben a lengyel ábécét használják.
A hívő szilézek nagyobb része katolikus, kisebb részük luteránus.
Szorbok
Kb. 60 ezer szorb él mind a mai napig eredeti szülőhelyén, Németország szászországi tartományának keleti részén. Önálló identitásuk mind a mai napig megmaradt. Modern történelmük szerencsésen alakult: meglepőnek mondható módon sem a náci, sem a kommunista uralom nem üldözte őket, sőt kifejezett támogatást kaptak mindkét egyébként elnyomó rezsimtől. Míg a nácik szláv nyelvű "ősi germán" törzsként tekintettek rájuk, addig a keletnémet kormányzat pedig mint a "nagy orosz nép" kicsi, helyi szláv rokonaira. A támogatás ellenére a szorbok életképessége kérdéses, egyszerűen túl kevesen vannak ahhoz, hogy ellen tudjanak állni a német környezethez való természetes asszimilációnak.
A szorbok kivétel nélkül kettős szorb-német anyanyelvűek. A helyzetet nehezíti, hogy két szorb nyelv van, felsőszorb és alsószerb, mely két rokon, de egymástól különböző szláv nyelv. A felsőszorb a cseh nyelvhez áll közelebb, az alsószorb a lengyelhez.
A hívő szorbok többsége katolikus, egy kisebb rész luteránus.
Érdekesség, hogy Szászország német szövetségi állam jelenlegi miniszterelnöke, Stanisław Tilich (németül: Stanislaw Tilich) szorb nemzetiségű.
Délszlávok
Délszlávok
A "legbonyolultabbak" a délszlávok. Itt van a legtöbb nép és népcsoport. S az utóbbi 20 évben a délszláv nyelvek száma is folyamatosan növekedett.
A délszlávok két csoportra oszthatók: a nyugatira, ahová a szlovének és a szerbek, horvátok, bosnyákok, montenenegróiak tartoznak, valamint a keletire, ahová a bolgárok és a macedónok tartoznak.
Szlovének
A szlovének létszáma kb. 2,5 millió, ebből 2 millió él Szlovéniában, ahok a lakosság 80 %-át alkotják. Jelentős szlovén kisebbség él Olaszországban (150 ezer fő) és Ausztriában (25 ezer fő)
A hívő szlovének kb. 80 %-a katolikus vallású.
A szlovének nyelve a szlovén. A szlovén a latin ábécé szlovén változatát használja.
A szlovén nyelv két nyelvjárása - az Olaszországban beszélt réziai és a Magyarországon beszélt vend - egyesek szerint önálló nyelv. A két nyelvjárást beszélők többségének az identitása azonban szlovén, s nyelvüket inkább regionális változatnak tartják, nem önálló nyelvnek. Ami a vend nyelvet illeti, az érdeklődőknek erősen ajánlom a magyar Wikipédia vonatkozó cikkét, amit szinte teljes egészében egy magyarországi szlovén-vend készített.
Szerbek
A szerbek létszáma kb. 12 millió, ebből 6 millió él Szerbiában, ahok a lakosság 83 %-át alkotják (amennyiben Koszovót nem tekintjük Szerbia részének). Jelentős kisebbséget alkotnak Bosznia-Hercegovinában (a lakosság 37 %-a szerb), Montenegróban (a lakosság 32 %-a szerb), s Horvátországban (a lakosság 5 %-a szerb).
A hívő szerbek szinte kizárólagosan ortodox vallásúak.
A szerbek nyelve a szerb. A szerb, a horvát, a bosnyák és a montenegrói nyelv úgynevezett diarendszert alkotnak, azaz nyelvészetileg ezek egyetlen nyelv külön szabványai. A szerb a cirill ábécé szerb változatát és a latin ábécé szerb-horvát-bosnyák változatát használja. A szerb Szerbián kívül hivatalos nyelv még Bosznia-Hercegovinában, valamint Koszovóban.
A szerb-horvát-bosnyák-montenegrói nyelv 3 fő nyelvjáráscsoportra oszlik: a što-, čak- és kaj-nyelvjáráscsoportra. Mind a négy irodalmi nyelv a što-nyelvjáráscsoporton alapszik!
Az ószláv jat magánhangzó a što-nyelvjáráscsoporton belül különböző hanggá fejlődött: -ije, -e vagy -i hanggá. Eszerint van ije-szabvány, e-szabvány és i-szabvány. A horvát, a bosnyák és a montenegrói irodalmi nyelv kizárólag az -ije változatot használja, a szerb pedig elfogadja mind az -ije, mind az -e változatot, bár az utóbbi a gyakoribb. (A három változat érzékeltetésére: pl. a "folyó" szó lehet "reka", "rijeka" vagy "rika".)
A XX. sz. 90-es évei előtt a szerb és a horvát egy nyelvnek volt tekintve (szerbhorvát vagy horvátszerb nyelv), akkoriban bosnyák és montenegrói nyelvről szó sem volt. Az egységes nyelv szétválasztásának kizárólag politikai okai voltak. Egyes szerbek és horvátok mind a mai napig szerbhorvátként ill. horvátszerbként nevezik meg anyanyelvüket, inkább a szerbek között elterjedtebb ez.
A volt Jugoszlávia szerbhorvát nyelvű tagköztársaságaiban a szerb-horvát-bosnyák-montenegrói nyelv elterjedése: sárga - szerb, zöld - horvát, lila - bosnyák, piros - montenegrói. Egyéb: narancs - torlák, kék - bolgár, barna - szlovén, fehér - nem-szláv nyelvek.
Horvátok
A horvátok létszáma kb. 8 millió, ennek a fele él Horvátországban, ahok a lakosság 90 %-át alkotják. Jelentős kisebbséget alkotnak Bosznia-Hercegovinában (a lakosság 15 %-a horvát).
A hívő horvátok szinte kizárólagosan katolikus vallásúak.
A horvátok nyelve a horvát. A szerb, a horvát, a bosnyák és a montenegrói nyelv úgynevezett diarendszert alkotnak, azaz nyelvészetileg ezek egyetlen nyelv külön szabványai. A horvát a latin ábécé szerb-horvát-bosnyák változatát használja. A múltban használatos volt korlátozott mértékben a glagolita ábécé is. A horvát Horvátországon kívül hivatalos nyelv még Bosznia-Hercegovinában.
A glagolita ábécé
A szerb-horvát-bosnyák-montenegrói nyelv 3 fő nyelvjáráscsoportra oszlik: a što-, čak- és kaj-nyelvjáráscsoportra. Mind a négy irodalmi nyelv a što-nyelvjáráscsoporton alapszik!
Az ószláv jat magánhangzó a što-nyelvjáráscsoporton belül különböző hanggá fejlődött: -ije, -e vagy -i hanggá. Eszerint van ije-szabvány, e-szabvány és i-szabvány. A horvát, a bosnyák és a montenegrói irodalmi nyelv kizárólag az -ije változatot használja, a szerb pedig elfogadja mind az -ije, mind az -e változatot, bár az utóbbi a gyakoribb. (A három változat érzékeltetésére: pl. a "folyó" szó lehet "reka", "rijeka" vagy "rika".)
A XX. sz. 90-es évei előtt a szerb és a horvát egy nyelvnek volt tekintve (szerbhorvát vagy horvátszerb nyelv), akkoriban bosnyák és montenegrói nyelvről szó sem volt. Az egységes nyelv szétválasztásának kizárólag politikai okai voltak. Egyes szerbek és horvátok mind a mai napig szerbhorvátként ill. horvátszerbként nevezik meg anyanyelvüket, bár ezek száma Horvátországban jóval kisebb.
Bosnyákok
A bosnyákok létszáma kb. 4 millió, ennek a fele él Bosznia-Hercegovinában, ahol a lakosság kb. felét alkotják.
A hívő bosnyákok szinte kizárólagosan iszlám vallásúak. A vallás itt lényegi eleme a nemzeti öntudatnak, iszlám vallás nélkül a bosnyák szerbbé, horváttá vagy montenegróivá "változik". A bosnyák nemzetiség a XX. sz. 80-as és 90-es éveiben alakult ki, ezelőtt a bosnyákok magukat "muzulmán nemzetiségűnek" nyilvánították, s a Bosznia-Hercegovinán kívül élő bosnyákok ma is inkább a "muzulmán nemzetiség" elnevezést használják a "bosnyák nemzetiség" helyett. Hivatalosan a "bosnyák nemzetiség" elnevezés csak 1993-ban lett elfogadottá a bosnyákok által. (A korábbi "bosnyák" elnevezés nem nemzetiségi elnevezés volt, hanem Bosznia minden lakosát jelezte, nemzetiségi hovatartozás nélkül.)
A bosnyákok nyelve a bosnyák. A szerb, a horvát, a bosnyák és a montenegrói nyelv úgynevezett diarendszert alkotnak, azaz nyelvészetileg ezek egyetlen nyelv külön szabványai. A bosnyák a latin ábécé szerb-horvát-bosnyák változatát használja. A bosnyák nyelv önálló nyelvként csak a XX. sz. 90-es éveiben alakult ki.
A szerb-horvát-bosnyák-montenegrói nyelv 3 fő nyelvjáráscsoportra oszlik: a što-, čak- és kaj-nyelvjáráscsoportra. Mind a négy irodalmi nyelv a što-nyelvjáráscsoporton alapszik!
Az ószláv jat magánhangzó a što-nyelvjáráscsoporton belül különböző hanggá fejlődött: -ije, -e vagy -i hanggá. Eszerint van ije-szabvány, e-szabvány és i-szabvány. A horvát, a bosnyák és a montenegrói irodalmi nyelv kizárólag az -ije változatot használja, a szerb pedig elfogadja mind az -ije, mind az -e változatot, bár az utóbbi a gyakoribb. (A három változat érzékeltetésére: pl. a "folyó" szó lehet "reka", "rijeka" vagy "rika".)
A XX. sz. 90-es évei előtt a szerb és a horvát egy nyelvnek volt tekintve (szerbhorvát vagy horvátszerb nyelv), ennek része volt a ma önálló nyelvként definiált bosnyák nyelv.
Montenegróiak
A montenegróiak létszáma kb. 500 ezer, ennek a fele él Montenegróban, ahol a lakosság kb. 45 %-át alkotják. Montenegróban a szerb és a montenegrói identitás váltakozik, gyakran egy családon belül vérrokonok közül az egyik szerbnek, a másik montenegróinak vallja magát. Bár Montenegró ősi állam, az önálló montenegrói identitás sokáig a szerb identitás helyi változata volt, s részben ma is az a montenegróiak egy részénél.
A hívő montenegróiak szinte kizárólagosan ortodox vallásúak.
A montenegróiak nyelve a montenegrói vagy a szerb. A magukat montenegrói nemzetiségűnek vallók 60 %-nak szerbnek, 40 %-a montenegróinak nevezi anyanyelvét. A szerb, a horvát, a bosnyák és a montenegrói nyelv úgynevezett diarendszert alkotnak, azaz nyelvészetileg ezek egyetlen nyelv külön szabványai. A montenegrói a cirill ábécé montenegrói változatát és a latin ábécé montenegrói változatát használja, a latin változat használata a gyakoribb. A múltban használatos volt korlátozott mértékben a glagolita ábécé is. gA montenegrói nyelv önálló nyelvként csak a XX. sz. legvégén kezdett kialakulni, csak 2007 óta számít hivatalos nyelvnek Montenegróban.
A szerb-horvát-bosnyák-montenegrói nyelv 3 fő nyelvjáráscsoportra oszlik: a što-, čak- és kaj-nyelvjáráscsoportra. Mind a négy irodalmi nyelv a što-nyelvjáráscsoporton alapszik!
Az ószláv jat magánhangzó a što-nyelvjáráscsoporton belül különböző hanggá fejlődött: -ije, -e vagy -i hanggá. Eszerint van ije-szabvány, e-szabvány és i-szabvány. A horvát, a bosnyák és a montenegrói irodalmi nyelv kizárólag az -ije változatot használja, a szerb pedig elfogadja mind az -ije, mind az -e változatot, bár az utóbbi a gyakoribb. (A három változat érzékeltetésére: pl. a "folyó" szó lehet "reka", "rijeka" vagy "rika".)
A XX. sz. 90-es évei előtt a szerb és a horvát egy nyelvnek volt tekintve (szerbhorvát vagy horvátszerb nyelv), ennek része volt a ma önálló nyelvként definiált montenegrói nyelv.
Sokácok
A sokácok kb. 20 ezren vannak. Többségük a horvát nép alcsoportjának, egy kisebb része pedig a szerb nép alcsoportjának vagy önálló délszláv nemzetiségnek vallja magát. Szerbia hivatalosan önálló nemzetiségnek ismeri el őket.
A hívő sokácok szinte kizárólagosan katolikus vallásúak. Régebbi magyar elnevezésük: katolikos rácok.
A sokácok kisebbsége önálló dészláv nyelvként határozza meg anyanyelvét, a többség horvátként vagy szerbként határozza meg anyanyelvét.
Bunyevácok
A bunyevácok kb. 20 ezren vannak. Többségük a horvát nép alcsoportjának, egy kisebb rész önálló délszláv nemzetiségnek vallja magát. Szerbia hivatalosan önálló nemzetiségnek ismeri el őket.
A hívő bunyevácok szinte kizárólagosan katolikus vallásúak.
A bunyevácok kisebbsége önálló dészláv nyelvként határozza meg anyanyelvét, a többség horvátként viszont nevezi meg anyanyelvét.
A magyarországi bunyevácok egy része szeretné a hivatalos kisebbségként való elismerést, ez eddig nem vezetett eredményre. 2006-ban a magyar parlament elutasította az önálló bunyevác nemzetiség elismerését.
A torlák nyelvjárás
A torlák nyelvjárás átmeneti a délszláv nyelvek keleti és nyugati ága között. Jellemzően vagy bolgár vagy szerb nyelvjárásként tartják számon. Ami a nyelvjárást beszélők identitását illeti, jellemzően bolgárnak, szerbnek vagy macedónnak tekintik magukat. Önálló torlák identitás kizárólag a koszovói, iszlám vallású, torlák nyelvjárást beszélőknél figyelhető meg (saját specifikus nevük: goránok), azonban ez náluk is váltakozik a bolgár és a macedón identitással.
Pomákok
A pomákok eredetileg bolgár anyanyelvű muzulmánok, akiknek nemzeti öntudata az idők folyamán elhomályosodott, s muzulmán vallásuk helyettesítette nemzeti hovatartozásukat is. Az eset hasonló a mai bosnyákokhoz, a különbség, hogy a szerb nyelvű bosnyákokkal ellentétben a pomákok bolgár nyelvűek.
Bulgárián kívül Macedóniában, Albániában, Koszovóban, Görögországban és Törökországban élnek. A koszovói pomákok a goránok, akikről már említést tettem a torlák nyelvárás kapcsán. A macedóniai és albániai pomákok helyi elnevezése "torbes", identitásúak váltakozó. Az albániai torbesek többsége ma már torbes nyelvű albánnak határozza meg magát, egy kisebb rész továbbra is bolgár identitású. A macedóniai pomákok egy része macedónnak határozza meg magát, más része "muzulmán nemzetiségűnek". A görögországi pomákok zöme szintén muzulmán nemzetiségként határozza meg magát, nyelvileg "pomák nyelvként" határozza meg anyanyelvét, ők teszik ki a mai Görögország muzulmán lakosságának kb. felét. Törökországban hivatalosan önálló pomák nemzetiségnek minősülnek. Bulgáriában hivatalosan bolgár nemzetiségűnek számítanak, s ami önmeghatározásukat illeti, ez váltakozik a bolgár, a "muzulmán nemzetiségi", az önálló pomák és a török identitás között.
A bolgár-macedón diarendszer nyelvjáráscsoportjai
Bolgárok
A bolgárok létszáma kb. 10 millió, ebből 6,5 millió él Bulgáriában, ahok a lakosság 83 %-át alkotják. Jelentősebb bolgár kisebbség van Törökörszágban (kb. 270 ezer, azonban 99 %-uk pomák, s Törökországban külön nemzetiségnek számítanak), Ukrajnában (számuk kb. 200 ezer), Moldovában (számuk kb. 90 ezer), Görögországban (számuk 80 ezer, a felük pomák), Szerbiában (számuk kb. 20 ezer), s Romániában (8 ezer).
Több területen a bolgár identitás keveredik a macedónnal. A macedóniai, a görögországi, a koszovói és az albániai pomákok egy része macedónnak mondja magát, más része bolgárnak, harmadik része egyiknek se. A macedóniai macedónok kb. 1-2 %-a szintén bolgár identitású.
A hívő bolgárok 85 %-a ortodox, 10 %-a muzulmán (pomákok), 5 %-a katolikus és protestáns.
A bolgárok nyelve a bolgár. A bolgár és a macedón nyelv úgynevezett diarendszert alkotnak, azaz nyelvészetileg ezek egyetlen nyelv külön szabványai. A macedón a cirill ábécé macedón változatát, a bolgár a cirill ábécé bolgár változatát használja. A harmadik önálló bolgár szabvány, a bánáti bolgár a latin ábécé horvát változatán alapuló saját ábécét használ.
A bolgár 8 nyelvjáráscsoportra oszlik, ezek közül 4-4 keletinek ill. nyugatinak számít. Az ószláv jat magánhangzó a keleti nyelvárásokban -ja hanggá, a nyugatiakban -e hanggá fejlődött. (A két változat érzékeltetésére: pl. az "ebéd" szó lehet "objad" vagy "obed".)
A bánáti bolgár a bolgár nyelv XVII. századi állapotát tükrözi, ez a nyelvjárás van a legjobban eltávolodva a többi bolgár nyelvjárástól, emiatt a legnehezebb megértése is az átlag bolgár számára. A besszarábiai bolgár szintén erősen archaikus, de mivel a XIX. század elejének nyelvét tükrözi és mindigis megmaradt a kapcsolat a többi bolgár nyelvjárással, megértése a többi nyelvjárás beszélője által nem ütközik olyan nehézségbe, mint a bánáti bolgár esetében. A bánáti bolgárt kb. 20 ezren beszélik még, erős az asszimiláció. A besszarábiai bolgár esetében a beszélők száma negyedmilliós nagyságú.
A bolgár irodalmi nyelv a balkáni nyelvjáráscsoporthoz tartozó Veliko Tarnovo-i nyelvjáráson alapszik, mely a keleti-nyugati nyelvjáráshatár közelében található, itt az ószláv jat hang hangsúlyos helyzetben -ja, hangsúlytalan helyzetben pedig -e, ez a jelenlegi bolgár irodalmi norma. A macedón irodalmi nyelv a délnyugati nyelváráscsoporthoz tartozó ohridi nyelvjáráson alapszik. A bánáti bolgár irodalmi nyelv pedig a bánáti nyelvjáráson.
Az ortodoxia egy része által használt egyházi szláv nyelv valójában szintén bolgár nyelv, a bolgár IX. századi állapotát tükrözi. A jelenleg használt egyházi szláv nyelv ennek a nyelvnek módosított változatai, mely aszerint enyhén különbözik, hogy melyik ortodox egyház használja, tehát van pl. orosz, szerb, bolgár, stb. változata. A macedón források természetesen az egyházi szlávot nem óbolgárnak, hanem ómacedónnak nevezik.
Macedónok
A macedónok létszáma kb. 2 millió, ennek a 60 %-a él Macedóniában, ahol a lakosság kb. 65 %-át alkotják. A macedón nép, mint önálló nemzetiség a XIX. sz. végén jelent meg, s csak a II. vh. után történt meg végleges kialakulása. Mindaddig egyszerűen a bolgár nép egyik regionális csoportja volt. Ebből kifolyólag az önálló macedón öntudat nem fejlődött ki a Macedónián kívüli területeken. A mai Bulgáriához tartozó területeken a kb. 200 ezer macedónból 5 ezer tartja magát a bolgártól különböző macedón nemzetiség részének. Ugyanez fordítva is igaz: a macedóniai macedónok kb. 1-2 %-a bolgár identitású. Gyakori eset, hogy egy családon belül is a család egyik része macedón, a másik rész bolgár identitású, s ugyanazt a nyelvjárást beszélve, azt az egyik fél macedón nyelvnek, a másik pedig bolgár nyelvnek határozza meg. (Személyesen ismerősöm a modern macedón irodalom egyik megalapítójának az USÁ-ban élő unokája. Ő magát bolgárnak vallja.)
A külön macedón identitás kialakulásában az egyik fontos esemény a 40 évig fennállt "vasfüggöny" volt a korabeli jugoszláv-bolgár határon a XX. sz. negyvenes éveinek végétől a nyolcvanas évek végéig. A muzulmán lakosság esetében is ez a helyzet: macedóniai, a görögországi, a koszovói és az albániai pomákok (akiket a bolgárok bolgárnak, a macedónok macedónnak tartanak) egy része macedónnak mondja magát, más része bolgárnak, harmadik része egyiknek se.
A bolgár és a macedón nyelv úgynevezett diarendszert alkotnak, azaz nyelvészetileg ezek egyetlen nyelv külön szabványai. A macedón a cirill ábécé macedón változatát használja. A macedón irodalmi nyelv a bolgár-macedón diarendszer délnyugati nyelváráscsoportjához tartozó ohridi nyelvjáráson alapszik. A macedón irodalmi nyelvet 1944-ben alkották meg.
A hívő macedónok szinte kizárólag ortodoxok.
A macedón nyelvészet és történészet természetesen nem fogadja sem azt, hogy macedón népnek nyomai sem voltak a XIX. sz. vége előtt, sem azt, hogy a macedón nyelv a XX. sz. közepén jött létre. Szerintük a macedón egy ősi nép, mely az ókori macedónok örököse, majd felvette a szláv nyelvet a Balkán szlávok általi benépesítésekor valamikor a VI. században (sőt egyesek odáig mennek, hogy azt hirdetik, hogy az ókori macedónok és a mai macedónok nyelve ugyanaz). A bolgár történelem egészét vagy annak legalábbis egy részét ugyanezek a források macedón történelemként azonosítják, a nyugati, vagy legalábbis a délnyugati bolgár nyelvjárást pedig macedón nyelvként értelmezik nemcsak a mára, hanem a kora középkorra vonatkozóan is. Természetesen ennek létezik a bolgár ellenoldala is, mely a vitathatatlan tényként immár 3 nemzedék óta létező macedónokat nemlétezőknek nyilvánítja, a macedón nyelvet pedig nyelvészet abszurditásként fogja fel.
A tény az, hogy a nemzetiségi identitás elsősorban döntés kérdése, s mivel a XX. sz. közepe óta a mai Macedónia területén tömeges lett az önálló macedón idetitás, így természetesen léteznek macedónok, s ez teljesen független attól a szintén ténytől, hogy a magukat macedónnak vallók szülei még esetleg bolgárnak vallották magukat.
Ami pedig a nyelvi kérdést illeti, minden nyelvész tudja, hogy az, hogy mi a nyelv és mi a nyelvjárás, nem nyelvészeti, hanem politikai kérdés. Márpedig a macedón nyelv létezik politikai akaratból 1944 óta.
Mivel a kérdés Bulgáriában elsősorban érzelmi alapú, hiszen éppen a 95 %-ban bolgár identitású bulgáriai macedónok körében erős a bolgárpárti nacionalizmus és a bolgár hatóságok Macedónia felé tett gesztusait hajlamosak "árulásként" értékelni, így a hatóságok általában igyekeznek semlegesen cselekedni. Bár Bulgária ismerte el a világon elsőként az 1992-ben a Macedóniai Köztársaság függetlenségét, hivatalos bolgár okmányokban a "macedón nyelv" összetétel sosem szerepel, hanem helyette vagy a "Macedóniai Köztársaság alkotmányának 7. pontja 1. bekezdésében meghatározott hivatalos nyelv" vagy kétoldalú hivatalos okmányokban a "felek nyelve" vagy a "leglazább" változatban a "macedón irodalmi norma" kifejezés szerepel. Úgyszintén a bolgár Külügyminisztérium a hivatalos fordítások esetében a "fordítás" szót kizárólag a nem macedón nyelvről vagy nem macedón nyelvre történt fordítások esetében használja, míg amennyiben macedón okmányról van szó, úgy az "adaptáció bolgár irodalmi normára" ill. "adaptáció macedón irodalmi normára" kifejezés használatos.
Felmerülhet, hogy miért nem említettem részletesen a görög-macedón viszályt. Azért nem, mert az egy egészen más jellegű probléma. A görög ellenállás oka kizárólag az, hogy a "macedón" szónak már van egy több évezredes jelentése, s így elfogadhatatlannak tartják, hogy a szót egy alig 20 éve létező új állam hirtelen megpróbálja új tartalommal feltöltve kisajátítani. Az, hogy van-e macedón nép és nyelv, a görögöket nem érdekli, a görög álláspont szerint ez mindenkinek a saját problémája, hogy mit gondol magáról, a görögük egyetlen gondja, hogy a macedónok ne "lopják el" az ókori macedónok nevét.
A szláv nyelvek érthetősége
Az említett 4 szláv diarendszeren (cseh-szlovák, ukrán-ruszin, bolgár-macedón, szerb-horvát-bosnyák-montenegrói) kívül az összes szláv nyelv úgynevezett nyelvjáráskontinuumot alkot. A nyelvjáráskontinuumban minden szomszédos nyelvjárás kölcsönösen érthető egymással, viszont a kölcsönös érthetőség nagyobb távolság esetében eltűnik. A kontinuum úgy képzelhető el, mint egy nagy félkör, melynek egyik végén a szorb nyelvek, másik végén a szlovén található. Bár az egyes szláv irodalmi nyelvek egymás között kölcsönösen nem érthetőek, a nyelvjáráskontinuumnak köszönhetően, az alapszintű kommunikáció az egyes nyelvek között az egymástól legtávolibb szláv nyelvek esetében sem jelent problémát.
A független szláv államok
A keleti szlávok egységes nép volt sokáig, így a legkorábbi keleti szláv állam, a IX. sz. végén kialakult Kijevi Rusz az összes keleti szláv legkorábbi államának tekinthető. Bár az orosz nacionalizmus később igyekezett a Kijevi Ruszt orosz államnak beállítani, míg a független Ukrajna a XX. sz. 90-es évei óta pedig ukrán államnak, mindez nem vehető komolyan, hiszen nem beszélhetünk sem ukránokról, sem oroszokról 1100 évvel ezelőtt. Az elsőső valóban immár nem keleti szláv, hanem ténylegesen orosz államnak a Kijevi Rusztól a XII. sz. során függetlenedett Novgorodi Köztársaság tekinthető. Az első valóban ukrán és belarusz állam csak az I. vh. után jelent meg, ruszin állam pedig csak a II. vh. során létezett, akkor is csupán egyetlen nap erejéig.
A nyugati szlávoknál az első államnak a IX.-X. században kb. 80 éven keresztül létezett Nagy Morávia tekinthető. Valójában ennek utódai mind a morvák, mind a csehek, szlovákok, szorbok, sőt a délszláv szlovének is. Önálló cseh állam a IX. sz. végén jelent meg. A szlovák államiság XX. századi fejlemény, a szorboknak pedig sosem volt saját államuk. Ami a lengyeleket illeti, első államuk a X. sz. végén alakult ki.
A délszlávoknál az első bosnyák, macedón és szlovén állam mind a XX. század végének fejleményei. Az első horvát állam a X. sz. elején, az első montenegrói állam a XI. sz. elején, az első szerb állam a XIII. sz. elején alakult ki. Az első bolgár állam pedig a VII. sz. végén alakult ki, ez számít a legelső szláv államnak.
A többi szláv népnek saját független állama sosem volt. De facto ide sorolhatók a már említett ruszinok 1 napig létezett államukkal is 1939-ből.
Hozzászólások:
Eddig 43 komment érkezett (
)
1.
lord
2010. 05. 02. 15:08
Akár tananyagnak is megfelel!
Kösz maxvell!
2.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 02. 15:30
1.
Én így szoktam tanulni, hogy leírom. Az egyik legjobb módszer. De ha a téma nem érdekel, akkor nem működik, mert akarok lusta vagyok leírni.
3.
Minorkavidor
2010. 05. 02. 16:03
Érdekes a táma. Bennem felmerült néhány kérdés:
- lehet-e a fehéroroszokat külön, nyelvvel és kultúrával rendelkező nyelvnek tekinteni? Én kétlem, szerintem inkább oroszok.
- Ez a kérdés felvetődik bennem az ukránokkal kapcsolatban, bár kevesebb kétellyel.
- A bosnyák "nemzet " kialakítása nem az okkupáció után kezdődött? Nem Kállay Béniék (ő közös pénzügyminiszterként BH-t igazgattaÍ) kisérleteztek vele. AZ a könyv ahol ezt az infót találtam, azt írta, hogy kb 30-40 évet késtek vele.
- A montenegróiakat és szerbeket mennyiben lehet eltérő nemzetként kezelni, hiszen őket még a vallás sem választja el?
4.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 02. 16:17
3.
Az önálló népiség az egy szociológiai kérdés. Ha holnaptól tömegesen elterjed a Balatonnál, hogy ők nem magyarok, hanem balatoniak, ami egy magyar nyelvű, de nem-magyar nép, akkor kialakul az új balatoni nép. Ebben logikát keresni nem érdemes.
A Kállay-féle elmélet nem bosnyák nemzetről, hanem BOSZNIAI nemzetről beszélt, ami alatt Bosznia-Hercegovina összes lakosa volt értendő. Ez abszurdum. Ma sincs ilyen. A bosznia szerb az szerb és nem érzi magát semmilyen formában boszniainak, ez csupán az állampolgársága, de nem a nemzetisége. Ugyez a boszniai horvátok esetében. Azaz nem olyan, mint pl. Svájcban, ahol a nagy többség svájci nemzetiségűként határozza meg magát.
5.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 02. 16:24
3.
S még:
Szerintem nem "késtek vele", mert ez egy eleve abszurd ötlet volt. Kb. ugyanolyan abszurd, mint Kossuthéknál az összes magyar állampolgár magyar nemzetnek nevezése. Az oszmán időkben, 1878 előtt Bosznia úgy nézett ki, hogy volt egy muzulmán elit, mely hazájának az Oszmán Birodalmat tekintette, s voltak a szerbek és a horvátok, akik viszont alárendelt idegenként fogták fel magukat, a különbség a szerbek és horvátok között csak abban volt, hogy az előbbiek Szerbiához, az utóbbiak meg Horvátországhoz akarták csatolnia Boszniát.
Nekem van éppen egy fehérorosz kolléganőm. Orosz anyanyelvű, belaruszul nem is tud jól, de belarusznak mondja magát. Náluk kicsit úgy van, mint az íreknél: a "saját" nyelvüket alig használják, de mondják magukat orosznak.
A montenegrói identitásnak nagy hagyománya van. A "gond" csak az, hogy ez sok esetben a szerb identitás része. Azaz a mai Montenegróban - az albán és a bosnyák kisebbséget kivéve - valójában mindenki montenegróinak vallja magát, csak éppen egy rész ezt önálló nemzetiségként kezeli, más rész meg nem.
Kicsit izzadtságszagű erőlködés van egyébként ez irányban Montenegróban. Nevetséges is. Pl. ez a montenegrói ábécé, amit tulajdonképpen senki sem használ...
6.
Kovács Sándor (látogató)
2010. 05. 02. 17:39
Követelem a cigányok negatív diszkriminációjának megszüntetését!
7.
Hihiria (látogató)
2010. 05. 02. 18:21
Követelem a cigányok negatív diszkriminációjának megszüntetését!
8.
Minorkavidor
2010. 05. 02. 20:25
Köszönöm a választ. A bosnyák esethez visszatérve az én forrásom azért mondja, hogy 30-40 évet késtek vele, mert 1878-ra vagy szerbeknek, vagy horvátoknak vallották magukat a helyi lakosok, az 1830-as években még korán sem volt ilyen előre haladott a nemzetté válás folyamata. Kallayék meg azért próbálkoztak az önálló nemzet kialakításával, mert ellensúlyt reméltek a nagyszerb elképzelésekkel szemben.
Ahogy én tudom Kossuthék nem a nemzetiségek létét tagadták, csak politikai értelemben beszéltek egységes politikai nemzetről, francia mintát követve.
9.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 02. 20:30
6.
Én nem hinném, hogy ennek lett volna akkor bármi realitása... Aztán újra megpróbálták a XX. sz. 90-es éveinek elején: a szerbek és a horvátok eleve kiröhögték, a muzulmánok benne voltak, de aztán ők is inkább a bosnyák nemzetiség mellett határoztak.
10.
Virág elvtárs s.k.
2010. 05. 02. 22:17
*****
11.
Didgeridoo
2010. 05. 03. 12:09
Nagyon jó összefoglalás. Csak egy kérdést engedj meg. Eddig úgy tudtam, hogy a ruszinok abban különböznek az ukránoktól, hogy a vallásuk görög katolikus, az ukránoké pedig ortodox. Így van ez?
12.
erlauer
2010. 05. 03. 12:45
Sokat tanultam ebből a posztból (bár kb. ezer évvel ezelőtt én is tanultam szlavisztikát és russzisztikát). Köszönöm, jó volt végigolvasni.
13.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 03. 13:54
9.
"Eddig úgy tudtam, hogy a ruszinok abban különböznek az ukránoktól, hogy a vallásuk görög katolikus, az ukránoké pedig ortodox. Így van ez?"
Nem, ez egy tévhit. Nagyon sok ukrán katolikus (görögkatolikus), kb. 15 %, olyanok, akik nem ruszinok. Viszont a magukat ruszinoknak vallók szinte teljesen görögkatolikusok.
A gond persze eleve ott van, hogy hogyan definiáljuk a "ruszin" kifejezést. Mint leírtam, a rutén/ruszin 200 éve még minden ukránt jelentett. Majd orosz nyomásra jött be az "ukrán" szó, mert az "orosz" és a "ruszin" végülis ugyanabból a szóból ered, így keverhető a kettő. Az új "ukrán" szó azonban csak Oroszországban terjedt el, azon kívül nem, így sem a Magyarországhoz tartozó kárpátaljai, sem az Ausztriáhzo tartozó galíciai területen, ott az ukránok továbbra is ruszinnak mondták magukat. A galíciai ruszinok azonban a ruszin szót nem önálló nemzetiség jelzésére, hanem az ukrán nép egyik alcsoportjaként használták.
14.
Atlasz
2010. 05. 03. 14:14
5. "abszurd, mint Kossuthéknál az összes magyar állampolgár magyar nemzetnek nevezése. " A csudát abszurd, volt logikája, jelentése, történeti gyökere, korabeli funkciója, volt és van némi párhuzama más államok, más nemzetek vonatkozásában is.
15.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 03. 14:17
12.
Más országokban más időben volt, más körülmények között.
16.
granicsar
2010. 05. 03. 14:17
11
Nem egészen. A ruszinok megkülönböztetik magukat a galiciaiktól. Azok nem ruszinok. A hegyekben, a hágó másik oldalán még éltek ruszinok, de a lengyelek kitelepítették őket valahova a tengermellékre.
Az ukrán szót már a 17. században használták. De akkor sem az egész mai Ukrajnára, mert ugye ott is sok terület van, amelynek saját elnevezése van. Pld. Tavria.
Az ukrán elnevezést az osztrákok erőltették a megszállt Galiciában, az oroszok ellenében. A görök-katolicizmus is ott terjedt el nagymértékben és ott most sokkal többen vannak, mint kárpátalján, A Kárpátaljai ruszinok nagy része právoszláv, a moszkvai patriarchátus tartozik. Ez is ellenállás a galiciaiakkal szemben és a mai ukrán állammal szemben.
A népszámlálásról meg nincs mit mondani. Erős nyomás alá voltak helyezve az emberek. Sokakat meg sem kérdeztek, beírták a szovjetek alatti nemzetiséget.
Ami az ukrán és a ruszin nyelv hasonlóságát illeti. Hát az ukrán alig érti a ruszint. Fordítottam én már ruszinról ukránra. A ruszinok inkább beszélnek oroszul, ha irodalmi nyelven akarják magukat kifejezni, mint ukránul. A vegyes házasságokban meg általában az oroszt használják. És nem kell efelejteni, hogy van egy helyi nyelv, a "po misztnomu", amelyet aztán az ukrán fasiszták végkáp nem értenek.
A ruszin nyelv, irodalom, folklór meg hatalmas nyomásnak van kitéve a kulturális genocidiumot folytató ukrán fasiszták által.
Ja, itt a ruszin himnusz. Mert van ilyen. Tavaly fogadta el a kárpátaljai megyei tanács Na, melyik nyelvhez áll közel? Duhnovics szövege.
Подкарпатские русины, Оставьте глубокий сон. Народный голос зовет вас: Не забудьте о своем! Наш народ любимый да будет свободный От него да отдалится неприятелей буря да посетит справедливость уж и русское племя! Желание русских вождь: Русский да живет народ! Просим Бога Вышняго да поддержит русскаго и даст века лучшаго!
17.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 03. 14:35
14.
Oké, ez is igaz, amit te mondasz, mert a dolog nagyon sokrétű, s szinte mindenre van példa, de:
az ukrán népszámlálásról beszélek, nem a szovjetről, 10-11 ezer ruszin nemzetiségűnek mondta magát
lásd: ukrcensus.gov.ua/results/general/nationality/zakarpatia/
"Крім того вперше зібрані дані, які характеризують етнічні групи та самоназви окремих національностей. Зокрема до складу української національності входить етнічна група – русини . Всього по області назвали себе русином - 10,1 тис.осіб ."
- a nem értésre azért rá is játszanak... :-)
egyébként pedig a nem értés ÖNMAGÁBAN nem szempont, mert attól még az nem FELTÉTLENÜL egy külön nép
- ami az ukrán nacionalizmust illeti, ebben teljesen igazad van... talán a mostani elnök alatt ez a tendencia jelentősen csökkenni fog...
18.
Didgeridoo
2010. 05. 03. 14:47
14.
Felmerülhet a gyanú, hogy azok, akikről beszélsz, azok a szovjet időkben odatelepült oroszok. Azt gondolom, hogy nagy volt a mozgás a XX. században és a betelepült oroszok inkább ruszinnak vallották magukat Ukrajna önállóvá válása után az erősödő nacionalizmus miatt, mint orosznak.
19.
medve1942
2010. 05. 03. 17:03
Vannak olyanok is Ukrajnában, hogy huculok. Ismertem egy moszkvai orosz nőt, akinek hucul papája volt, és óriási hucul társalgást folytatott le előttem egy nyírségi téeszelnökkel, akinek szintén. Igaz, hogy amolyan 1980 körüli "magnum aldumas" volt.
A montenegróiak a könnyebb kiejtés kedvéért crnagorácnak mondják magukat tudtommal, a montenegrói tulajdonképpen "olaszizmus".
Blok Szkifü-verse alapján, meg egyébként is úgy tudom, hogy az orosz értelmiségi szlávok korábban szkíta gyökerűnek vallották magukat, és élesen elhatárodtak - talán még ma is - mindenféle germán "varég" államszervezői hatástól.
20.
medve1942
2010. 05. 03. 17:13
"Az első bolgár állam pedig a VII. sz. végén alakult ki, ez számít a legelső szláv államnak." Hát, ha lelkes délszlávok vagyunk, akkor biztosan szláv államnak látjuk. De azért mondhatjuk inkább török-félének is. Bolgár-töröknek, például. De persze Kovrat és Aszparuh másképp török, mint a XVI. század utáni oszmánok.
A hetvenes években Szófiában láttam egy jugoszláv filmet, amely - mint később kiderült - macedón volt. (Makedónnak a régi görög tartományt mondanám.) A filmet feliratozták, gyakorlatilag ugyanaz volt a felirat, mint a beszélt szöveg, de a piszi kedvéért úgy illett tenni, hogy két különböző nyelvről van szó.
21.
Atlasz
2010. 05. 03. 17:14
17. Medve1942: a lengyelek meg szarmata gyökereket emlegetnek...
22.
Kovács Sándor (látogató)
2010. 05. 03. 17:49
Követelem a cigányok negatív diszkriminációjának megszüntetését!
23.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 03. 18:58
18.
Ezen az alapon a Kijevi Rusz sem szláv állam, mert kezdetben a vezető réteg nem-szláv volt... :-)
24.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 03. 19:11
18.
Amikor régebben a macedón elnök Szófiában volt, kínosan ügyelt, hogy ne értse mit mondanak neki, s minden esetben tolmácson keresztül beszélt. Azonban az egyik bolgár újságírói kérdés annyira felzaklatta, hogy hirtelen mindent elfelejtett, s az újságírót félbeszakítva, tehát a tolmácsra sem várva, kezdett válaszolni, ráadásul elkövette az a "hibát" is, hogy első szava a "természetesen" volt, de annyira elfeledkezett magáról, hogy azt találta mondani, hogy "razbira sze", pedig a macedón norma szerint ez "sze razbira". Aztán hosszasan röhögtek rajta a bolgár lapok, hogy a macedón elnök csodás módon megtanult bolgárul néhány másodperc alatt, pedig azelőtt hangoztatta, hogy nem beszél egy szót sem bolgárul.
De van mégegy vicces esetem. Volt Szófiában egy magyar kollégám, aki kiköltözött 2 évre bolgár menyasszonya miatt. A gyerek a barátnőjével általában angolul beszélgetett, de azért ragadt rá sok minden a 2 év alatt. Úgy a második év vége felé barátnővel elmentek az ohridi tóra kirándulni. Ott aztán összehaverkodtak valami helyi emberkékkel. A magyar gyerek nagyon kommunikatív egyéniség, nyitott gyerek, mindenkivel beszélgetett, így ez nem is volt furcsa, így hát az ohridi ismerősöknek is szépen bolgárul beszélt néhány mondatot jól-rosszul. Mire az egyik macedón megkérdezte:
- Te mióta élsz Macedóniában, mióta tanulsz macedónul?
A gyerek válasza:
- Tegnap érkeztem, s sosem tanultam macedónul. Én bolgárul próbálok beszélni.
A macedón nyelv ilyen aljas "gyalázását" hallva, az egyik macedón majdnem verekedni akart, de egy nyugodtabb macedón leállította:
- Hagyd a magyart, ő nem tudhatja a mi igazságunkat!
:-)
25.
Braschkeneu
2010. 05. 03. 19:25
Szia maxvel!
Nagyon jól összeállítottad, tényleg minden elismerésem.
Kritikaként csak annyit lehetne hozzátenni, hogy néhol a számokkal volt szerintem kis elcsúszás, de ez összességében részletkérdés.
A másik, hogy van egy ehhez szorosan kapcsolódó téma is. Ugyais nem tartozna ide, ha csak szigorúan a nyelv lenne a témája a tanulmánynak, ugyanakkor több helyen említést teszel az identitásról is.
Nos, ha már belekeverjük az identitást is(tehát nem csupán a nyelvet), akkor ki kéne egészíteni néhány plusz információval a tanulmányt.
Például egyre több tanulmány foglalkozik azzal a témával, hogy a lengyel és a horvát nép valójában nem is szláv eredetű, hanem elszlávosodott népcsoportok. Csupán a történelem által váltak szlávokká. Mivel erről én magam is keveset olvastam és még nem elég felkapott a téma ehhez bővebben nem is tudok hozzászólni. Mindenesetre több autentikus forrásból is hallottam már. Szóval nem tűnik kacsának.
Ami ennél jóval izgalmasabb az a bolgárok eredete. Ha jól emlékszem te jártál Bulgáriában, vagy legalábbis mintha egy fórum hozzászólásodban értekeztél volna erről.
Tudomásom szerint a bolgár identitás igencsak megosztott. Egy részük bolgár-töröknek, egy részük hun leszármazottnak, illetve egy további hányaduk szláv eredetűnek vallja magát, és ez a hármas identitás egészül ki egy nyilvánvaló oszmán(tehát itt már a hódító törökökre gondolok) keveredéssel.
Ezért is van, hogy a bolgárok ránk, mint testvér népre tekintenek, hiszen az a végtelenül nevetséges szituáció áll fenn, hogy Magyarországon kívül az államok nagyrészében mindenhol Turáni népként tartanak minket számon.
(Aki nem ismerné a Turáni elméletet, annak röviden annyit, hogy véleményem szerint ez állhat legközelebb a valósághoz, hiszen nem tagadja élesen a finn-ugor rokonságot, csupán kiegészíti azzal, hogy a mondáinkban szereplő népek: szkíták(szittyák), hunok, avarok, türk népek, talán még a kazahok is ide tartoznak. Vannak egyes vélemények, amelyek ide sorolják a japánokat is. Egy harmadik részük pedig hivatalosan nem része a rokonságnak de önmagukat ide sorolják. Például a kínaiak, továbbá a legmeglepőb a dél-kóreaiak, akik hivatalosan is úgy tanulják hogy egyik távol-keleti népnek sem rokonai, csupán a magyaroké!)
Nos ezt az elméletet tanulják a bolgárok is és a törökök is, nem véletlen, hogy annyira szeretnek minket. Itt akár történelmi példákat is fel lehetne hozni.
26.
Valéria
2010. 05. 03. 20:03
HűűűMax...
egy hétre való olvasnivalót adtál nekem...:))de tetszik :) nagy gratula :)
27.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 03. 20:42
22.
Ajánlom ezt:
globlog.nolblog.hu/archives/2009/11/11/Egy_kis_tortenelem_-_a_kezdetek/
28.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 03. 20:49
22.
"Egy részük bolgár-töröknek, egy részük hun leszármazottnak, illetve egy további hányaduk szláv eredetűnek vallja magát, és ez a hármas identitás egészül ki egy nyilvánvaló oszmán(tehát itt már a hódító törökökre gondolok) keveredéssel."
A hun eredet az nagyon marginális vonal. Viszont eléggé népszerű a TRÁK elmélet.
"Ezért is van, hogy a bolgárok ránk, mint testvér népre tekintenek, hiszen az a végtelenül nevetséges szituáció áll fenn, hogy Magyarországon kívül az államok nagyrészében mindenhol Turáni népként tartanak minket számon."
Én személyesen finnugrista vagyok, de a finnugrizmus az egy nyelvészeti elmélet, nem más. A turanizmus mint eredet szerintem abszolút logikus, csak akkor van gond, ha elkezdi tagadni a magyar finnugor alapszerkezetét, mert akkor az már áltudomány.
A magyar szókincs egy jelentős része pedig nem finnugor, hanem türk, azon belül is leginkább bolgár (természetesen bolgár-türk, nem bolgár-szláv), s a magyar nyelv tanulmányozása segít a bolgár-türk nyelv tanulmányozásához emiatt.
Bár abszolút nem vagyok őstörténész, nekem az a személyes véleményem, hogy az ősmagyarság alapjaiban türk nép lehetett valahonnan Nyugat-Kínából, akik nyelvváltozást éltek át, s felvették az ugor népek nyelvét (bizonyára ugorok csatlakoztak az ősmagyarokhoz, s valamilyen módon felülkerekedtek), így a sok türk szó valójában maradvány a nyelvcsere előtti állapotból.
29.
medve1942
2010. 05. 03. 20:49
Braschkeneu-hoz: az 1850 körül Oxfordban vázolt turáni elmélet (Max Müller) az ural-altájinak felel meg, bagyis a finugor+szamojéd (=urali) és az altaji, vagyis török, mongol és mandzsu-tunguz nyelvek esetleges ősi kapcsolatát vallja. Ezt ma is szorgosan vitatják pro és kontra, mindig hangsúlyozva, hogy nyelvekről és nem népekről van szó. Főként a XIX. században az altajiakhoz sorolták a koreait és a japánt is. A kapcsolat nem családfa-jellegű, ahogy az indogermánról vélték, ennél bonyolultabb, inkább a nyelvszerkezet és a nyelvi logika hasonló. Nincsenek hasonló ősi szavak, legfeljebb véletlen egybeesések, mint a magyar katona és a kard japán neve.
Az Akadémia harminc éve kiadott egy nagyon érdekes kötetet, Tanulmányok a bolgár-magyar kapcsolatok köréből, a bolgár-török jövevényszavaktól Nagy László bolgár népköltészeti fordításaiig. Ebben van például egy írás Juhász Pétertől a kutyával és a farkassal kapcsolatos totemisztikus hiedelmekről - hallatlanul érdekes!
A kínaiak viszont legjobb tudomásom szerint sehova sem sorolják magukat: ők vannak a világ közepén, és mindenki más barbár.
30.
granicsar
2010. 05. 03. 21:00
21
Jó ez a bolgárul szeretnék beszélni, de macedon lesz belőle :) Szóról szóra ez történt velem vagy tíz éve. Szófiába érkezvén belehallgattam a nyelvbe és úgy gondoltam, ruszinul lesz a legkönnyebb szót érteni velük. A taxis rögtön rékérdezett: Macedon vagy? :D
A ruszin és ukrán kérdés összetettebb. A ruszinok már akkor is ruszinok voltak, mikor az ukrán szót még nem is ismerték. Nincs olyan nemzet, hogy ukrán. Van ukrán állam, van egy mesterséges nyelv, és van egy mesterségesen létrehozott nemzettudat.
A ruszinok soha nem harcoltak az ukránok mellett. A lengyel és magyar kiráyság kötelékében maradtak. A hágón túl volt a lengyel ruszin vajdaság. A hágón innen meg krajnák voltak, élükön a krajnikokkal. A feladatuk határvédelem volt. Főként az ukrán kozák és tatár bandákat kellett féken tartani.
Az orsztrák megszállás idején a galiciak hódoltak be elsősorban, és kezdték az ellenállást. Akkor lettek a máloroszokból ukránok. Az első világháború idején, aztán meg a polgárháború alatt megint a németek támogatták az ukrán nemzeteszmét. Az galiciai ukrán úgy határozza meg magát, hogy gyűlöli az oroszt, a lengyelt, a zsidót, a magyart és a ruszint. Ellenségeink voltak egykoron és nem békültünk ki.
31.
Cuba Libre c.C.
2010. 05. 03. 21:07
Kedves Max !
Végigolvastam a cikket és a hozzászólásokat is. A tartalmához nagyon nem tudok hozzászólni, mert egy szláv nyelven sem beszélek jól, inkább csak horvátul egy kicsit, amit ott tanultam , mikor voltak közös dolgaink :-)Viszont van egy ruszin ismerősöm, aki haragszik az ukránokra és a szlovákokra is, mert a szlovákok állítólag Szlovákiában azt mondják, hogy a ruszinok egy szlovák altípus.Van egy szorb nő is, akit ismerek.Pici, de tüzes egyéniség, igaz, németül sokkal jobban tud, mint szorbul.
Nagy téma ez ,Max, aki nincs benne, csak a kontúrjait látja.De nagyon cikk !
Üdv:CL........................
32.
neokon
2010. 05. 03. 23:44
"Kb. ugyanolyan abszurd, mint Kossuthéknál az összes magyar állampolgár magyar nemzetnek nevezése."
Remélem, ha ilyen állításokkal állsz elő, akkor majd jól megvágnak.
33.
kalasivan
2010. 05. 04. 7:56
Jó ez a téma gyerekek, kiválóan mutatja,hogy a szláv uralom még beköszön majd néhányszor Európába. Lehet,hogy örökre......na én ezt az időpontot kivárom itt Sztalingrádban.........DDDD
34.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 04. 8:03
29.
Kik vágnak meg? Ez véleménykérdés, nem ténykérdés. NEM támogatom a magyar nacionalizmust, sem a XX. századi formájában, sem a XIX. századi mérsékelt Kossuth-féle formájában.
35.
Braschkeneu
2010. 05. 04. 12:32
Kedves Maxvel!
Köszönöm a válaszodat, ígérem a bolgárok eredetéről szóló posztodat is elolvasom, de sajnos nagyobb szabású értekezésre most nincs időm.
Annyit tudok még hozzátenni, hogy pont tegnap este láttam egy riportot Nógrádi Györgygyel a neves külpolitikai szakértővel, aki elmondta, hogy egy hetet töltött Kínában egy magyar delegáció tagjaként és elmondta, hogy a Kínaiak gazdaság elképesztő méretekben növekszik, még a válság idején is. Kb. 3000 Ft-ból svédasztalos vacsorát kapsz, 24000 forintért armani öltönyöket stb.
És ezek a kínaiak úgy tekintenek ránk- mint mondta - mint messzira szakadt testvéreikre - valamint hozzátették, hogy Európában egyedül Magyarországot tekintik stratégiai partnernek.
Nógrádi azt mondta - de ehhez nem kell szakértőnek lenni - hogy meg kéne fontolni a szorosabb együttműködést. Én erre meg azt mondom, hogy egy ilyen lehetőséget nem kihasználni szinte már hazaárulás!
Ui.: A kínaiak állítólag felajánlották, hogy megveszik az egész magyar államadósságot és csupán annyit kérnek, hogy ők legyenek az elsőszámú stratégiai partnereink...
Erre mit lehet mondani?
36.
Braschkeneu
2010. 05. 04. 12:45
26. medve1942
2010. 05. 03. 20:49
Nagyjából hasonlót írtál, mint én. A kínaiakhoz csupán annyit tudok hozzáfűzni, amit az előző hsz-emben is leírtam maxvelnek. Igazából szerintem ez egy olyan nagyszerű és bonyolult tudomány, aminek sokkal nagyon szerepet kéne szánni, akár politikai szinten is.
Sajnos a politika kikezdte ezt is, mint mindent. Nem csak egyik oldalon, hanem mindkettőn sajnos.
Holott jó lenne már helyére rakni mindent, mert szerintem ez az egyik szegmense a társadalom megosztottságának, hogy még az eredetünkben sem vagyunk biztosak. Nyilvánvaló, hogy nem hiába voltak szereplői a mondáinknak a hunok, avarok, szkíták, lehetetlen, már csak a kultúra hasonlósága miatt is, hogy ne lennénk szegről-végről rokonok. Ugyanakkor azt sem tartom helyesnek, ha a finn-ugor elméletet egy kézlegyintéssel félresöpörjük és Isten leszármazottainak valljuk magunkat.
Bár ez utóbbihoz azért adalék, hogy a finn-ugor elmélet csak az 1800-as években az osztrák uralom alatt, osztrák-bérencek által lett kitalálva. Gyanús, annyi szent, de valami alapja lehet.
A másik érdekesség, amit egy dokumentumfilmben hallottam, hogy állítólag 3 ősnyelv létezett. Ebből 2 kihalt, a harmadik a magyar. DE! Ez nem a magyarok felsőbbrendűségét jelenti, sok -ahogy maxvel mondta áltudománnyal szemben - hanem csupán azt, hogy a magyar volt az egyetlen közösség, ami megtartotta az évezredek során. Tehát eredetét tekintve nem magyar, mi csupán hordozói vagyunk.
Mivel nem vagyok nyelvész ezért nem tudok mellette, sem ellene érvelni, de annyit tudok, hogy amennyire mi magyarok egyedül vagyunk a világon nemcsak, mint nép, de mint a magyar nyelv is- hiszen semmihez sem hasonlítható - úgy mindenképpen érdekes elmélet és akár foglalkozni is lehetne vele.
37.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 04. 13:50
33.
Bocs, de ez butaság. Olyan, hogy ŐSNYELV eleve nincs. Így kár a témát tovább feszegetni. Az ősnyelv a magyar nyelvészeti áltudomány egyik kedvenc fogalma, de értelmes semmi. Tulajdonképpen ellopták a nosztratikus elmélet (ami egy alternatív, DE tudományos elmélet) egyes alapjait, s átmagyarkodták, így csinálva belőle egy észbontó butaságot.
A nosztratikus elméletről. Ezt egy komoly újszerű elmélet. Személyesen is ismertem Szergej Sztrarosztyint, aki a nosztratikus elmélet két megalapítója közül az egyiknek a tanítványa volt. A lényege: az emberiség egyetlen helyről származik (időközben ezt bizonyította a genetika, de akkor ez veszélyes marxistaellenes tannak számított), s így egyetlen nyelven beszélt, ez az ősnyelv. Az ősnyelv szavai hangutánzóak voltak és olyanok, hogy egy bizonyos fogalmat egy bizonyos hangkombináció jelölt. Az elmélet szerint e kombinációk nyomai megvannak MINDEN jelenlegi nyelvben. Természetesen nem a magyarban vannak mennek, hanem minden nyelvben. Pl. a "kr" és "rk" kombináció kerekséget jelent, s lám magyarul KEREK, oroszul KRUG, latinul CIRCULUS (ejtése: KIRKULUSZ), csuvas nyelven SZAVRAKAS.
Mindehhez az magyaros áltudományos "kutatók" tettek egy pici zsidózást és magyar nacionalizmust, s nyomják ezerrel, a nyelvészet alapjainak ismerete nélkül. Lásd pl. Varga Csabát - előadása egy viccparadé mindenki számára, aki legalább alapszinten ért a nyelvészethez.
38.
neokon
2010. 05. 05. 12:15
Mélységesen felháborít, hogy szeretetből fakadó ismeretszerzés nélkül mások megítélésére ragadtatod magad.
És mélységesen elkeserít, hogy ez ma Magyarországon, főleg az egyetemi fiatalság körében, mindennapos.
Kossuth nem volt nacionalista, őt ezzel vádolni tiszta és egyértelmű rágalom. Ami nem pusztán azért felháborító, mert egy személyt érint. Ez az állásfoglalás arról tanúskodik, hogy neked személy szerint semmi fogalmad nincs arról, hogy mit jelent, mi az a Magyarország, és egyáltalán nem érzed hiányát, mégis az értelmisége - vezetője, felelősséghordozója, (ismeretének kulcsának hordozója) - törekszel lenni.
Sajnos meg vagyok róla győződve, hogy egy szavamat sem fogod érteni, ez oly szomorú.
39.
neokon
2010. 05. 05. 12:20
Hiszen a gyűlölet elutasítása még nem szeretet. Csak a szeretet épít. És mit akarunk azzal, hogy ha akik szeretnek, azokat elgácsoljuk? Mi lesz akkor?
(kétharmados fidesz győzelem - és annak a folytatása - Auschwitz, Trianon)
40.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 06. 9:14
35.
Nekem eltérő a véleményem a tiédtől.
41.
wufka
2010. 11. 20. 23:09
Hello Bircaman,
Azt írod, hogy a szláv népek alapszintű kommunikációja nem jelent problémát!? Elég gyakran találkozom különböző szlávokkal és azt az egyet mindegyiktől megkérdeztem, hogy mennyire értik egymást a különböző szláv népek. Ez engem is mindig érdekelt! Még soha nem kaptam azt a választ egyiktől sem, hogy mindegyiket megértik legalább alap szinten. Sőt!
Egyáltalán mi az , hogy alap szinten? ez milyen szavak legalább hasonlóságát jelenti?
42.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 11. 21. 8:26
41.
Alapszinten azt jelenti, hogy meg tudja kérdezni mikor indul a vonat, mikor nyit az étterem, van-e x étel, mennyiben kerül valami, van-e gyereke, merre van az x hely, stb. Ezt mind el lehet mondani saját nyelven, a válaszadó megérti, s a kérdező meg megérti a választ.
43.
Callie (látogató)
2011. 06. 21. 5:51
A szláv népek kialakulása rejtélyes. Az I. évezred közepén, az 5-6. századtól kezdve egyszerre hatalmas területen jelennek meg- a Balkántól az Északi tengerig - addig szinte semmi adat nincs róluk. Nincsenek nagy szláv népvándorlások, népmozgások; régészetileg helyben lakó, faluközösségekben élő, relatíven békés, elszigetelt csoportokat alkotnak.
Viszont: a nyelv ezen a hatalmas területen kiemelkedően egységes és kölcsönösen érthető. Még ma is nagyon közel vannak a szláv nyelvek érthetőségben, szerkezetben, szókincsben - akkor meg nagyon így volt. Az egyes mai szláv nyelvek ősei csak a 12-13. században kezdtek szétválni, több még később. Addig kb. ugyanazt a nyelvet beszélték a nagy területen a különböző népek.
És ezt így hogy?