2010. október 10-én következik be az EU soron következő bővítése?

Sajnos a téma csak egy hosszú bevezető után lesz érthető, így ezzel kezdeném. Bár már kitértem a témára a gyarmatokkal kapcsolatos bejegyzésemben, érdemes a lényeget ismét leírni. Az EU és 27 tagállamának kapcsolata az egyes, a 27 ország szuverenitása alá tartozó területeket külön csoportokba osztja.

Az EU területének része lehet:

1. Törzsterület (ez a legjellemzőbb eset), itt teljes mértékben érvényes az EU jogszabályi háttere, kivétel csak az euró alkalmazása terén lehet azon országok esetében, melyek nem vezették be az eurót fizetőeszközként.

2. Speciális terület. Olyan terület, mely egy tagállam területének általában - de nem minden esetben - szerves része, azonban földrajzi vagy történelmi okból mentesül az EU jogszabályainak egy kisebb része alól.

3. Távoli terület. Olyan terület, mely egy tagállamnak szerves része, azonban messze van az illető állam törzsterületétől, ezért nem hatályos rá az EU jogszabályainak egy kisebb része.

Ez a 3 kategória minden esetben az EU részét képezi.

Speciális terület - 2-es kategória - az lehet, amit az EU alapszerződései ilyennek neveznek meg, azaz ez nem tagállami hatáskör.

Jelenleg e területek száma 12:

Ciprus - 2:

- Ez Észak-Ciprus területét jelenti, melyet az EU nem ismer el, s jogilag a Ciprusi Köztársaság részének tekinti, bár ténylegesen ez egy önálló állam. Tekintettel a tényleges helyzetre, Észak-Ciprus speciális területnek minősül, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy valójában az EU jogszabályok egyáltalán nem érvényesülnek Észak-Cipruson, az egyetlen valóban hatályos jogszabály az, hogy az észak-ciprusiak EU-állampolgároknak számítanak, de ez is csak akkor alkalmazható rájuk, ha rendelkeznek a Ciprusi Köztársaság által kiadott papírokkal, mivel az észak-ciprusi okmányokat az EU nem ismeri el. (A Ciprusi Köztársaság csak azokat az észak-ciprusiakat ismeri el ciprusi állampolgárnak, akik Észak-Ciprus elszakadásakor már ciprusi állampolgárok voltak, vagy ezek leszármazottjai.)

- Észak-Ciprus és a Ciprusi Köztársaság tényleges területe között terül el az ENSZ békefenntartó ütközőövezete. Jogilag ez is az EU speciális területének számít az ütközőövezet katonai jellege miatt.

Görögország - 1:

- Az Atosz-hegyi szerzetesi köztársaság területe történelmi okokból. Nem része az úniós ÁFA-övezetnek és a területre csak az Ortodox Egyház engedélyével lehet belépni, nők az engedélyt nem kaphatják meg semmilyen körülmények közt (hajóval való megközelítés esetén nők lehetnek a hajón, de a hajóról nem léphetnek a szárazföldre vagy a vízbe és a hajón is csak annak a partról nem látható részén (belső helyiség) tartózkodhatnak).

Egyesült Királyság - 2:

- Gibraltár. Nem része az úniós ÁFA- és vámterületnek,  valamint a Schengen-övezetnek, egyébként szinte a teljes EU jogszabályi háttér hatályos. Ez az egyetlen brit szuverenitás alatt álló terület, mely - természetesen magán az Egyesült Királyságon kívül - az 1973-as csatlakozáskor kifejezetten szerepelt az Egyesült Királyság csatlakozási szerződésében, mint EU-terület.

- Akrotíri és Dekélia brit szuverén támaszpontok Ciprus szigetén. De facto a területen az EU összes jogszabálya hatályban van, amióta Ciprus 2004-ben EU-tag, sőt ez az egyetlen brit szuverenitás alatt álló terület, ahol a hivatalos pénznem az euró.

Finnország - 1:

- Történelmi okokból az Åland-szigetek. Nem érvényes a szabad letelepedés és ingatlanvásárlás joga, s nem része az úniós ÁFA-területnek. A területen etnikai alapon példátlan diszkrimináció folyik, a nem-svéd nemzetiségűek nem telepedhetnek le és nem vehetnek ingatlant, a korlátozás nagyon régi eredetű, s bár ellentmond az EU-alapértékeknek, "kisebbségvédelem" címszó alatt sikerült ezeket elfogadtatni.

Németország - 2:

- Büsingen am Hochrhein exklávé Svájc által teljesen körülzárva. Régebben a Schengen-térségnek sem volt része, azonban amióta Svájc Schengen-tag lett, ez megváltozott. Jelenleg csupán az úniós ÁFA- és vámövezetnek nem része földrajzi helyzete miatt.

- Helgoland-szigetek - a parttól való távolsága miatt nem része  az úniós ÁFA- és vámövezetnek.

Olaszország - 2:

- Campione d'Italia exlávé Svájc területe által körülzárva. Nem része az úniós ÁFA- és vámterületnek.

- Livigno a svájci határnál, mely nem része az úniós ÁFA- és vámterületnek. Oka történelmi, ugyanis Livigno nem exklávé, hanem régebben nehezen megközelíthető volt, s ez a privilégiuma megmaradt.

Spanyolország - 2:

- Ceuta és Melilla autonóm városok az afrikai kontinensen. Nem részei az úniós ÁFA- és vámterületnek,  valamint a Schengen-övezetnek.

Ami az EU távoli területeit - 3-es kategória - illeti, jenleg ebből 9 van. Részletesen nem felsorolva őket, csak megemlítem melyek ezek:

- Franciaország összes (4) tengerentúli megyéje (Guadeloupe, Guyana, Martinique, Réunion) valamint tengerentúli közösségei közül a 2 karib-térségi tengerentúli közösség: Saint Barthélemy és Saint Martin.

- Portugália területéből az Azori-szigetek és Madeira.

- Spanyolország területéből: a Kanári-szigetek.

Viszont vannak olyan területek is, melyek az EU területének nem képezik részét, azonban valamely tagállam szuverenitása alatt állnak, így az illető tagállammal való kapcsolat miatt mégis hatályban van esetükben az EU jogszabályai háttér. Ezek lehetnek a következők:

4. Az EU tengerentúli területe – a terület nem része ugyan az EU-nak, de megállapodás alapján alkalmazza az EU-jogrend egy minimális részét és bizonyos kedvezményeket élvez (jellemzően: vámmentes kereskedelem az EU-val).

5. Nem-terület, minimális jogalkalmazással – a terület jogosult lenne az EU tengerentúli területe státuszra, de azt nem kérte, viszont az EU-jogrend egy minimális részét alkalmazza.

6. Nem-terület – egyáltalán nem hatályos az EU-jogrend, ill. csak egyes speciális esetekben hatályos.

Tehát az utóbbi 3 kategória nem minősül az EU területének.

Az 5-ös kategóriába - nem-terület, minimális jogalkalmazással - 4 terület tartozik: Bermuda, Guernsey, Jersey, Man-sziget.

Az 6-os kategóriába - nem-terület - egyetlen terület tartozik: a Feröer-szigetek.

Az összes többi érintett terület a 4-es kategóriába tartozik. Azaz itt van minden olyan terület, mely egyetlen más kategóriában sincs, ezek:

- Dánia esetében: Grönland.

- Egyesült Királyság esetében: Anguilla, BIOT, Brit Virgin-szigetek, Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Falkland-szigetek, Kajmán-szigetek, Montserrat, Pitcairn-szigetek, Szent Ilona, Turks- és Caicos-szigetek.

- Franciaország esetében: Clipperton-sziget, Francia Déli és Antartktiszi Területek, Francia Polinézia, Mayotte, Saint Pierre és Miquelon, Új-Kaledónia, Wallis és Futuna.

- Hollandia esetében: Aruba, Holland Antillák.

A Liszaboni Szerződés hatályba lépése óta a immár nem szükséges szerződésmódosítás ahhoz, hogy egy terület státusza változzon "tengerentúli terület" és "távoli terület" stártusz között, így a gyakorlatban immár az EU Tanácsa dönt ilyen ügyben, ily módon növelve az EU területét vagy csökkentve azt. Ilyen eset eddig még nem fordult elő.

Az eset első előfordulása 2010. október 10-én esedékes. Ezen a napon a Holland Antillák feloszlik 5 alkotórészére. Az 5 szigeten megtartott népszavazások eredményeképpen az 5 sziget más-más megoldást választott. A népszavazáson 4 lehetőségre lehetett szavazni:

- függetlenség,

- a Holland Antillák fenntartása,

- önálló státusz, mint Hollandia társult állama,

- teljes integráció Hollandiával.

2010. október 10-én azonban valójában nem fog megváltozni Bonaire, Saba és Sint Eustatius státusza az EU-t illetően. Maradnak hivatalosan tengerentúli területek, bár teljesen integrálódnak Hollandiába. Az EU-státuszra vonatkozóan egy 5-éves átmeneti időszak lép életbe, melynek végén továbbra sem eldöntött, hogy végülis felcserélik- e a tengerentúli terület státuszt a távoli terület státuszra, azaz az EU részévé válnak-e.

Jogilag a helyzet így kicsit furcsa, bár egyes francia területek esetében most is ez a helyzet: a francia jog szerint Franciaország szerves részei, de nem részei az EU-nak. Így kérdessé válik, hogy egyáltalán beszélhetünk-e az EU bővítéséről ezen a napon.

Tehát ha biztosak akarunk lenni dolgunkban, halasszuk az új EU-bővítés ünneplését 2011-re, amikor Mayotte tengerentúli közösségből tengerentúli megyévé válik, s ezzel automatikusan az EU távoli területévé válik.

Emlékeztető az eddigi EU-területváltozásokról:

1957: az alapító 6 tagállam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország.

1962: Algéria mely eddig francia tengerentúli megye és ezzel együtt az EU távoli területe volt függetlenné válik, így megszűnik az EU-terület részének lenni.

1973: belép Dánia, az Egyesült Királyság, Írország.

1981: belép Görögország.

1985: Grönland autómiát kap Dániától és kilép az EU-ból, az EU tengerentúli területévé válik.

1986: belép Portugália és Spanyolország.

1990: az NDK és Nyugat-Berlin csatlakozik Németországhoz, ezzel automatikusan megnövekszik az EU területe.

1995: belép Ausztria, Finnország és Svédország.

2004: belép Ciprus és Málta, valamint 8 ex-kommunista állam, továbbá az EU-terület részévé válik Akrotíri és Dekélia brit szuverén támaszpontok.

2007: belép Bulgária és Románia.

Amennyiben külső ország nem csatlakozik a következőkben, mindenképpen várható területváltozás 2011-ben, amikor Mayotte lesz az 5. francia tengerentúli megye, így az EU területének részévé váli.

Frissítés: itt!

* * * * * * * * * * * *

Ajánlott további olvasmányok:

• Hány ország van a Földön?
• Függő területek
• Nem-létező országok
• Országnevek
• Politikai földrajzi változások
• Zászlók
• Nyelvek
• Bankjegyek
• Új ország Afrikában
• Monarchiák
• Kommunista jelképek
• Földrajzi adatok