Az irodai fitnessz program
maxval, the bircaman|2010. okt. 24. 8:08|18 hozzászólás, szólj hozzá te is!
önéletrajz
Munkahelyemen volt olyan régebben, hogy Fitnessz Program. Ez azt jelentette, hogy minden nap délelőtt, tízórai időben megjelentek markos legények és leányzók valami futárcégtől és becipeltek mázsányi mandarint, almát, körtét és banánt.
A jobban taktikázó dolgozók már előre álldogáltak ebben az időben, az ajtóra szegezve szemüket, majd lerohanták a futárokat és kereskedelmi mennyiségű banánt foglaltak le maguknak, hogy kitartson estig és ne kelljen ebédre költeni.
Egyesek meg sérelmezték, hogy mire odaértek, a kosarakban már nem volt egy szem banán sem. Aki pedig még lassabban ment oda, annak csak az alma maradt, ez számított ugyanis a legkisebb presztízsértékű gyümölcsnek.
Egyszer össze is veszett két kolléganő:
- Figyelj, te nem szégyelled magadat, hogy 45 éves nő létedre, mint egy tinédszer szaladsz és egy egész fürt banánt meg 5-6 narancsot zsákolsz be?
- Miért szégyellném? Gyorsabb voltam, nyertem. Legközelebb te is légy gyors. Irigy vagy, hogy te 24 éves létedre 60 kilóval nehezebb vagy nálam és nem tudsz futni?
- Neked ahhoz semmi közöd, hogy én hány kiló vagyok! NE LOPD A BANÁNT, mert nem hagyom annyiban!
- Figyelj, kislány, ahová te mész, én onnan jövök, az anyád lehetnék, nem tanítottak meg a szüleid, hogy tiszteld a nálad idősebbet?! S különben is: nem fog neked megártani egy kis fogyókúra, a bálnáknak bőven elég napi egy alma.
- Inkább bálna, mint magáról megfeledkezett öregasszony, aki tinédzsernek hiszi magát, óránként sminkel, s képes párducmintás cicanadrágban megjelenni egy irodában!
- Nagyon irigy vagy rám, kislány, de nem én tehetek róla, hogy rád a négy-XL-es méret is kicsi és még sosem volt barátod. Fizess egy fiúnak, hogy kényeztessen, ingyen semmi esélyed, aztán lenyugszol.
Aztán mielőtt fizikai akció stádiumba lépett volna a vita, közbelépett egy másik kolléganő és elvonta a felek figyelmét.
Így ment ez fél évig, s mindig viták voltak. Közbelépett a HR-osztály is, mediációs beszélgetések folytak, s speciális konfliktuskezelő tréningek. De a viták maradtak. Végül a vezetőség bejelentette, hogy a világválság miatti pénzügyi takarékoskodás következtében szünetel meghatározatlan időre a Fitnessz Program.
(A képek csak illusztrációk, NEM a helyszínen készültek!)
Hozzászólások:
Eddig 18 komment érkezett (
)
1.
KerekesZS
2010. 10. 24. 9:41
Max, értem a tanmesét, elmesélem az enyémet: kedvenc szemlélődési terepeim egyike a svédasztal. Borzalommal fűszerezett megrökönyödéssel figyelem, ahogy a fennséges étkekből amiket ottan nem ritkán kínálnak, hogyan lesz időnként pillanatok alatt egy-egy tányéron már csak disznók számára fogyasztható moslék.
A megfigelések évtizedekre nyúlnak vissza, ma már meglehetőst komoly mintával rendelkezem, és a statisztika azt mutatja, hogy csak a szegény emberek, vagy a nem régen meggazdagodott emberek a "moslékgyárosok", van egy réteg, amelyik tudja kezelni a korlátlan bőséget. Az, amelyik megszokta, hogy VAN és LESZ.
Igen érdekes a társaság összetétele is ilyen esetekben, meglehetőst szórakoztató, mikor egy olyan helyen van svédasztal, ahol inkább a helyesen viselkedők vannak.
Amikor nyit a "Kánaán" a moslékgyárosok mindenkit félrelökve ugranak neki a moslékgyártásnak, melyet megrökönyödött pillantások és döbbent csend kísér.
Kicsit hátra is lépnek akik ebben nem gondolnának részt venni, de még látni sem óhajtják. Ha a moslékgyárosok jelentősen kisebbségben vannak, akkor ébrednek, és megszégyenülten szeretnének elsüllyedni a föld alá, hisz lebuktak, hogy csak parvenük, és nem valódi gazdagok..
2.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 10. 24. 9:55
1.
Na, ez egy nagyon jó megfigyelés.
Egész csoportokról is le lehetett vonni következtetéseket. Emlékszem, hogy mit műveltek az oroszok a 90-es évek elején svédasztaloknál, mindenki minimum 3-szor annyit vett, mint amennyit meg tud enni, majd a nők még a táskájukba is pakolni próbáltak. Idén voltam egy szállodában, ahol volt egy finn és egy orosz turistacsoport - döbbenet, de ezek az oroszok már teljesen úgy viselkedtek mint a finnek: keveset tettek a tányérjukra, majd pedig egyszerűen többször visszamentek, ha kellett még, s amikor elmentek, üres maradt a tányérjuk, s nem összetúrkált moslék.
3.
KerekesZS
2010. 10. 24. 10:24
Nos Max, félek besétáltál a csapdámba. Ugyanis ha ebben egyetértünk, akkor tudunk lépni, ez a közös tapasztalásunk bizonyítja, hogy a "habzsolás" a "mindent nekem" nem az emberi "természet", hanem egy tanult viselkedési mód, egy reakció a minket ért környezeti hatásokra. A megszokott biztonság a korlátlan vagy korlátlannak látszó bőséget is képessé teszi kezelni az embert, és nem többet elvenni a közösből mint a tényleges valódi szükséglet.
A svédasztal az maga a kommunizmus ...
4.
granicsar
2010. 10. 24. 11:50
Az éhség. Aki nem éhezett, az nem tudja, milyen érzés sok ételt látni egy helyen. Olyankor az ösztönök írányítanak. Olyankor arra gondolsz, hogy tartalékolni kell holnapra, ma kell zabálnod annyit, amennyit csak bírsz.
Ez ellen, mint minden ösztön ellen csak a fegyelem, az nevelés segít. Meg a bőség....
Állítólag csak a nőkből és pénzből nincs elég :) A többinek mindnek van határértéke. És ha valakinél alacsony a kiínduló érték, hát az bizony habzsolással kezdi.
Ma az oroszoknál bőség van. Olyan bőség, ami itt valamikor a cári időkben volt utoljára. Nem is tudom, éhezik-e valaki még itt? Biztosan vannak, de nem lehetnek sokan. Az alapételek nagyon olcsóak, két-három friss burgonyás pirozskira szerintem két perc alatt össze lehet koldulni a pénzt annak, aki ennyire szegény.
A svédasztal mint a komminizmus? az alapértékek, a Maslow piramis legalján minden bizonnyal. De minden kielégített igény értékét veszti és többé már nem motivál. Egyre feljebb akarunk kapaszkodni a piramison. És ott bizony még mindig hiány van. Hírnév, megbecsűlés stb, a piramis csúcsán nincs mindenkinek hely. Márpedig akinek az alapigénye kielégűl, az oda vágyik.
Szerintem ez a jó, mert nem állítja le a társadalmi mozgást, a kívánság, az óhajok azok a dolgok, amik az embereket tettekre ösztönzik
5.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 10. 24. 13:23
3.
A svédasztal kőkemény kapitalizmus. A tulaj úgy határozza meg a svédasztal díját, hogy nyeresége legyen belőle. S szinte mindig be is jön ez, mert ritka az olyan nap, hogy csupa 120-kilós ember megy be ebédelni.
6.
granicsar
2010. 10. 24. 13:41
5
Ebből a szempontból igen :)
Abból a szempontból, hogy a svédasztalnál zabáló szerint minden ingyen van, kommunizmus. Az árát máshol kelett megfizetni :D
7.
kimitake hiraoka
2010. 10. 24. 21:24
Enni csak a sárvízbélű idióták nem szeretnek
Mostanában rákaptunk a barátaimal a 3-4 órás vacsorákra
Eszegetünk iszogatunk megint eszünk megint iszunk Aztán eszünk tovább
A legjobb először halat enni Aztán jöhetnek a nehezeb ételek A végén édesség, gyümölcs Elötte nem kell inni pálinkát inkább a fogások közé iktatni A svédasztal az egy baromság Tele van mindenféle ízetlen szarral
A legjobb ha mi főzünk El szoktunk vonulni falura kibérelni egy kis panziót Ott aztán két álló napig csak főzünk eszünk iszunk
Remek dolog
8.
gordius HCJD
2010. 10. 24. 21:34
érdekes az ember bizonyos szituációkban, persze vannak magyarázatok, ösztönök...
én is sokszor ámultam már, mit képesek művelni a kollégák az évi egyszeri svédasztalos vállalati bulinál...általában mire felocsúdtam már csak a díszítő elemek vagy a feltúrt alapok maradtak...
függetlenül a veszekedésektől a gyümölcsös fitnessz ötlet tetszik...
9.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 10. 24. 22:02
7.
Most már nagyon óvakodom az ilyen lakomáktól...
Svédasztalból is van sokféle...
10.
maxval, the bircaman (szerkesztő)
2010. 10. 24. 22:10
8.
Okos cégeknél (mint nálunk...) ezt úgy csinálják, hogy 5 részletben hozzák ki a dolgokat, nem egyszerre. Így sosem áll elő az a helyzet, hogy nincs már étel. Ráadásul aki az első körben teleette magát, az sokszor már nem is vesz semmit később.
Én ugyan tavaly nem voltam a céges bulin, mert nálunk az átlagéletkor 24 év, s csak néhány korombeli "öreg" van, s ha közülük nem jön senki, én sem tudok menni, mert az egész dolog szelleme a fiatal többséghez igazodik, s én meg akkor a kakukktojás vagyok, ami nem igazán egészséges.
De tavalyelőtt voltam. S ez az 5-részes trükk volt alkalmazva. S az alkoholos italok mögé meg pincéreket állítottak, hogy senki se öntse szét az egészet. De volt bőven. Meg is ismertettem néhány kollégát a Cuba Libre kedvező tulajdonságaival, közben én is megittam vagy 8-9 adagot ebből a kellemes italból. Igazi kubai rum is volt, az egyik legjobb fajtából, igazi Bacardí, amit Puerto Ricóban gyártanak jelenleg, a kubai kommunizmus miatt.
11.
adamant
2010. 10. 25. 0:55
Maxval, irigyellek, ha nálatok csak úgy ontották a potya almát, banánt, narancsot...!
Nálunk, amikor még az emberarcú szocializmus uralkodott Magyarországon, mind az iskolai, mind pedig késöbb a munkahelyi menzán hetent 2x volt császármorzsa (egyetlen amit azóta is utálok), meg sárgaborsó fözelék piritott hagymával...
Esetleg nassolni lehetett szárazkenyérre kent birsalma sajtot délután...
Gordiussal egyetértek, (ráadásul Németországban sürün használt közmondás is) "Az éhség a legjobb szakács" , vagyis nem válogatsz, eszel, eszel, eszel.
Böségnek azt nevezik, amikor Bilagitot, vagy Lefaxot kell egyél minden bekapott pár falatka után...
Habzsolás pedig mindenben rossz. Ételben, italban, nöben, férfiban, zenében, ruhában, cipöben...!
(Gondolatébresztönek javaslom a Marcello Mastroiannival a "Nagy zabálást")
:)))
12.
adamant
2010. 10. 25. 0:57
Gordiussal egyetértek
Persze Vele mindíg egyetértek, de most Granicsarra gondoltam!!
Bocs!
:)
13.
little
2010. 10. 25. 3:36
Itt van egy klaszikus comedian a svedasztalrol, egyik kedvencem:
www.youtube.com/watch?v=XUosUk6X9gE
14.
Cuba Libre c.C.
2010. 10. 25. 16:07
Kedves Max !
Velem jól jártatok volna, mert nem szeretem a gyümölcsöket, csak a zöldségeket, de azt minden mennyiségben.....:-)
Üdv:CL..................
15.
Atlasz
2010. 10. 25. 19:14
Egyszer az átkosban volt szerencsém látni, hogy Fehér Lajos miniszterelnök-helyettest szorították ki a vályú közeléből...
16.
Nefelejcs
2010. 10. 25. 21:31
Zsuzsa jól kezdte. :)
Grani, na ne mondd már, hogy Oroszországban nem éheznek - én ugyan nagyon örülnék, de a barátném mást mesél, sajna. Nyugdíjasokra gondolok. Ők sem??
Mitől fitnessz ez, a futástól a gyümölcsig, vagy maga a gyümölcs?
17.
granicsar
2010. 10. 25. 22:30
16
Nyugdíjasok éheznek? Nem tudom. Ismerek itt Moszkvában jó párat, nem tapasztalom.
Láttam egy riport filmet egy elhagyott kistelepűlésről, ahol csak öreg özvegy nyugdíjasnénik laktak. Hát panaszkodtak a hidegre, mivel a fűtés megszűnt és nekik kellett fűteni ahogy tudtak, többnyire burzsujkával. Panaszkodtak arra, hogy nincs üzlet a környéken és az avtolavka hetente egyszer jön. Arra nem panaszkodtak, hogy nincs mit enni.
A barátnéd nem tudom merre jár és kit lát éhezni. Szegény, elesett, magukról gondoskodni nem tudó emberek mindenütt vannak. Az éhezés az más. Az éhezés az, amikor dolgozni is tudnál, pénzed is van, viszont ennivaló nincs. Itt roskadnak az üzletek és van mindenféle igényre. A szupe hiper méregdrága élelmiszerüzlettől kezdve a nyugdíjas üzletig, ahol csak a nyugdíjasok vásárolnak a nyugdíjigazolvány ellenében.
Ja, egy ebéd a céges menzán, átlag 1O dollár. Egy átlag éttermi számla 5O dollár.
De hagytam én már ötszáz dollárt is ott egy vacsoráért :)
Ja, az éhség. Emlékszem, amikor nyáron napi egy szelet zsíroskenyérre futotta és a zöldség a kertben. Meg a gyűmölcs. Pedig a szűleim tanárok voltak, csak éppen nem lehetett semmit venni.
Ja, meg azt hiszem, akkor gyűjtötték be a komcsik a háztáji állatokat. Éppen osztályharc volt. Mindezt falun. Na, akkor majd éhenhaltak sokan, míg kapcsoltak valahol fent, gondolom. Mert télen valahogy megint vágtunk disznót.
18.
Nefelejcs
2010. 10. 26. 8:57
Kösz, Grani. Mi az a burzsujka? Utoljára rám mondták... :)