Politikai földrajzi változások a XXI. sz. első évtizedében (2001-2010)
maxval bircaman|2010. dec. 31. 23:59|14 hozzászólás, szólj hozzá te is!
földrajz
Alábbiakban a legfontosabb politikai földrajzi változásokat szeretném bemutatni, melyek a a XXI. sz. első évtizedében (2001-2010) történtek. Ha valami fontosat kihagytam, várom a visszajelzést!
Évek szerint, de az éveken belül nem időrendben, hanem országnév alapján abc-rendben!
2001
* Az USA bevatkozik az afganisztáni polgárháborúba, aminek következtében az addig az ország kb. egytizedét ellenőrző talibánellenes erők sikeresen elfoglalják az ország nagyobb részét, köztük a fővárost, majd az ország nevét Afganisztáni Iszlám Emirátusról Afganisztáni Iszlám Államra változtatják.
2002
* A 17 brit szuverenitás alatt lévő, de az Egyesült Királyság területét nem képező terület közül 14 (az összes, kivéve Guensey-t, Jersey-t és a Man-szigetet) egységesen tengerentúli terület státuszt kap, a lakosok pedig automatikusan megszerzik a brit állampolgárságot.
* A Comore-szigetektől 1997-ben elszakadt és függetlenségét - nemzetközi elismerés nélkül - kikiáltó Anjouan visszatér és ismét a Comore-szigetek része.
* Bahrein hivatalos neve Bahreini Államról Bahreini Királyságra változik.
* Népszavazás Gibraltárban a terület közös spanyol-brit szuverenitásáról. A szavazók 98,5 %-a elutasította a közös spanyol-brit szuverenitást, azaz a brit szuverenitás megtartása mellett szavazott.
* Kelet-Timor elszakad Indonéziától, majd az ENSZ 191. tagállamává válik.
* Svájc belép az ENSZ-be, annak 190. tagjaként.
2003
* Négy francia tengerentúli terület (Francia Polinézia, Mayotte, Saint Pierre és Miquelon, Wallis és Futuna) tengerentúli közösségi státuszt kap.
* A Jugoszláviai Szövetségi Köztársaság nevét Szerbia és Montenegró Államszövetségévé változtatja. Az ország népszerű vicces elnevezése emellett Solania volt, arra utalva, hogy csak az Európai Únió és különösen annak akkori külügyi biztosa, Javier Solana akaratából maradt egyben az ország, enélkül szétesett volna Szerbiára és Montenegróra. Azonban a külső akarat is csak arra volt elég, hogy kicsivel több, mint 3 évig létezzen az ország.
2004
* Az Afganisztáni Iszlám Állam nevét Afganisztáni Iszlám Köztársaságra változtatja.
* Akrotíri és Dekélia brit tengerentúli terület az Európai Únió területének szerves részévé válik.
* A 2004-es ciprusi népszavazáson a ciprusi török és görög közösség újraegyesüléséről a görög szavazók többsége elutasítja a tervet (a török szavazók többsége támogatja), így marad a status quo: továbbra is a csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság foglalja el a sziget 37 %-át.
* Bővül az Európai Únió 10 új tagállammal.
2005
* Megállapodás Dél-Szudán függetlenségi népszavazásáról.
* Nem-hivatalos népszavazás iraki Kurdisztánban a terület függetlenségéről. A szavazatok 98 %-a az Iraktól való elszakadást támogatta. A terület jelenleg Irak autonóm régiója.
2006
* Az 1991-ben a függetlenségét - nemzetközi elismerés nélkül - kikiáltó Dél-Oszétia népszavazást rendez a független státusz folytatásáról, a szavazati joggal rendelkezők 95 %-a vesz részt, s 99 % a függetlenségre szavaz.
* Mianmar (Myanmar, Burma) új fővárosa az addigi Rangun (Rangoon, Yangoon) helyett Nepjida (Naypyidaw).
* A montenegrói népszavazáson a függetlenség hívei nyernek, ennek következtében megszűnik Szerbia-Montenegró: Montenegró kikiáltja függetlenségét, majd két nappal később ugyanezt teszi Szerbia is. Montenegró az ENSZ 192. tagállamává válik, Szerbia pedig megörökli Szerbia-Montenegró ENSZ-tagságát.
* Palau fővárosa az addigi Koror helyett Ngerulmud lesz.
* A tokelaui önkormányzatisági népszavazáson a többség elutasítja az autonómiát és a közvetlen új-zélandi irányítás megmaradása mellett szavaz.
* Függetlenségi népszavazás Transznisztriában arról, hogy az 1991-es népszavazás eredményeként függetlenséget kikiáltott - azonban egyetlen ENSZ-tagállam által el nem ismert - ország folytassa-e függetlenségét vagy pedig integrálódjon Moldovába, mint annak autonóm tartománya. A népszavazáson a szavazók 79 %-a vett részt, s 97 % szavazott a függetlenség folytatására.
2007
* Anjouan ismét elszakad a Comore-szigetektől, kinyilvánítva függetlenségét.
* Több lakatlan indiai-óceáni francia szigetet, melyek eddig Indiai-óceáni szigetek néven önálló francia tengerentúli területet alkottak, egyesítenek a már lévő Francia Antarktiszi és Déli Területek nevű tengerentúli területtel.
* Bővül az Európai Únió 2 új tagállammal.
* A Montenegrói Köztársaság elhagyja hivatalos hosszú nevét, új hivatalos neve egyszerűen Montenegró.
* Saint Barthélemy és Saint Martin elszakadnak Guadeloupe francia tengerentúli megyétől, s tengerentúli közösségekké válnak, azonban megmaradnak az Európai Únió részének. (Ez 2012-től változni fog Saint Barthélemy esetében, mivel akkortól kilép az Európai Únióból.)
* Nepálban megszűnik a monarchia, az ország neve Nepáli Királyságról Nepáli Államra változik.
* A tokelaui önkormányzatisági népszavazáson a többség ismét elutasítja az autonómiát és a közvetlen új-zélandi irányítás mellett szavaz.
2008
* Az 1999-ben a függetlenségét kikiáltó Abházia első nemzetközi elismerése - Oroszország által. A mai napig összesen 4 ENSZ-tagállam ismerte el.
* Anjouan ismét a Comore-szigetek része.
* Az 1991-ben a függetlenségét kikiáltó Dél-Oszétia első nemzetközi elismerése - Oroszország által. A mai napig összesen 4 ENSZ-tagállam ismerte el.
* Koszovó kikiáltja a függetlenségét Szerbiától. Az ENSZ nem ismeri el, azonban a mai napig 72 ENSZ-tagállam elismerte Koszovót.
* A Nepáli Állam hivatalos neve Nepáli Demokratikus Szövetségi Köztársaságra változik.
2009
* Népszavazás Grönlandon, melynek eredményeképpen Grönland teljes belső önkormányzatot nyer, Dánia kezében csak a külügyek és a hadügy marad.
* Népszavazás Mayotte-n, melynek értelmében a terület státusza 2011-ben Franciaország tengerentúli közösségéből tengerentúli megyéjévé válik, ezzel egyben az Európai Únió területének részévé válva.
* A Szent Ilona és tartozékai nevű brit tengerentúli terület új neve: Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha.
* Az 1983-ben függetlenségét kikiáltó Tamil Eelam államot megsemmisíti Srí Lanka, a területet visszaintegrálva.
* A brit kormány felfüggeszti Turks- és Caicos-szigetek tengerentúli terület önkormányzatiságát, s közvetlen irányítást vezet be, a területen kirobbant korrupciós botránysorozat miatt.
2010
* Megszűnik a Holland Antillák. Az öt szigetből kettő (Curaçao és Sint Maarten) a Hollandiai Királyság szuverén részeivé válnak, míg a többi három (Bonaire, Saba és Sint Eustatius) Hollandia szerves részeivé válnak. Ami az Európai Únióhoz való kapcsolatot illeti, a Hollandiához csatlakozott három sziget - Bonaire, Saba és Sint Eustatius - egyelőre nem válik az Európai Únió területének részévé.
* * * * * * * * * * * *
Ajánlott további olvasmányok:
Hozzászólások:
Eddig 14 komment érkezett (
)
1.
Virág elvtárs s.k.
2011. 01. 01. 0:36
Jó, jó, hogy cseréljük ki a térképeinket, de teljesen újakra, vagy cseréljük vissza nagyapáink régi atlaszaira?
2.
little
2011. 01. 01. 2:10
BUEK Maxval. Nagyszeru poszt remekul osszefoglalva.
3.
Atlasz
2011. 01. 01. 7:19
BUÉK, Maxval! Jó kezdet ez!
Mi a különbség a szuverén rész és a szerves rész között a 2010-es adatban? Ha valaminek a része, akkor melyik szuverén: az rész, vagy az egész?
4.
maxval bircaman (szerkesztő)
2011. 01. 01. 8:42
3.
Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mert országonként más. De természetesen mindig az egész a szuverén. Az EU-nak csak szuverén államok lehetnek a tagjai. Egyéb (nem-szuverén) területek csaki valamely szuverén tag jogán, addig amíg ez a jogviszony fennáll. Tehát ha pl. holnap Gibraltár független állammá válna, megszűnne EU-tagsága, s újra kellene felvételiznie az EU-ban.
A briteknél pl. különbség van a brit szuverenitás és az Egyesült Királyság között. Az Egyesült Királyságnak csak Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország a része. A többi nem az. A franciáknál meg a két fogalom egyezik. A dánoknál és a hollandoknál meg külön fogalom a "királyság" és az "ország".
Az EU szempontjából pedig a helyzet az, hogy azok a területek, melyek "távol" vannak Európától, akkor az EU részei, ha az illető ország ezt így akarja.
Alapesetben a terület lehet OMR vagy OCT az EU-kategorizáció szerint. Az előbbi jelentése Outermost Region, ezek olyan területek, melye az EU területének teljes jogú részei, viszont távoli elhelyezkedésük miatt bizony EU-elvek szempontjából különleges helyzete van. Pl. Martinique OMR, de nem tagja az EU ÁFA-övezetnek és nem tagja Schengennek.
A másik pedig az Overseas Country or Territory. Ezek a területek valamely EU-tag szuverenitása alatt állnak, de nem részei az EU-nak, viszont speciális kapcsolatuk van az EU-val, emiatt bizonyos EU-szabályok érvényesek rájuk. Az, hogy pontosan mely szabályok megint egyedi ügy, nincs általános rend erre.
Más kategóriák is vannak (mint a másik cikkben vázoltam), de ez a 2 kategória a fő.
5.
Valéria
2011. 01. 01. 10:46
BUÉK Max :))
és köszönöm ezt a szuper összeállítást :))
Valéria
6.
Timur
2011. 01. 01. 11:18
BUÉK!
Nagyon jó és hasznos összeállítás !
Transznisztria ez a Dnyeszter melléki Köztársaság volt vagy valami ilyesmi nem ?
7.
evianna
2011. 01. 01. 13:07
te jó ég, mi minden történt ebben a 10 évben!
szuper az összeállítás.
8.
Peter (látogató)
2011. 01. 01. 13:10
Tetszett!
9.
Ubul (látogató)
2011. 01. 01. 15:48
Székelyföld? Partium? Dél-Szlovákia? Észak-vajdaság? Miért késnek?
10.
Istapp
2011. 01. 01. 18:04
És Székelyföld? :)
11.
alomlato
2011. 01. 02. 6:08
Nagyon érdekes, na, de az a Solania...hát...
Jó volt így összefoglalva látni. BUÉK!
12.
maxval bircaman (szerkesztő)
2011. 01. 02. 8:10
9.-10.
Székelyföld hogyan kapcsolódik ide?
13.
maxval bircaman (szerkesztő)
2011. 01. 02. 8:11
6.
Ugyanaz a kettő.
14.
maxval bircaman (szerkesztő)
2011. 01. 02. 8:21
3.
Most veszem észre, hogy mit kérdeztél! Én meg másra válaszoltam! Bocs.
Tehát a hollandoknál úgy van, hogy van egy részről a Hollandiai Királyság és van más részről Hollandia.
A helyzet az, hogy a Hollandiai Királyság kormánya egyezett Hollandia kormányával + Aruba és a Holland Antillák képviselője.
2010. október 10-ig a Hollandiai Királyság 3 részből állt: Hollandia, Aruba, Holland Antillák. Ez a három volt a Hollandiai Királyság 3 szuverén része. A szuverén részek teljes autonómiával rendelkeznek, csak néhány olyan ügy van, ami királysági szinten intéződik.
2010. október 10-én megszűnt a Holland Antillák. A Holland Antillák 5 részéből 2 úgy döntöttk, hogy a Hollandiai Királyság szuverén részéve válik. Azaz jelenleg a Hollandiai Királyság már 4 szuverén részből áll: Hollandia, Aruba, Curaçao, Sint Maarten.
A Holland Antillák másik volt 3 része (Bonaire, Sint Eustatius, Saba) pedig csatlakoztak Hollandiához. Azaz Hollandia most már nem tisztán európai ország, hiszen e 3 sziget miatt transzkontinentálissá változtak.