E héten van az elnökválasztás Bulgáriában, pontosan az 1956-os magyarországi népfelkelés, forradalom és szabadságharc 55. évfordulójának napján. Ez Bulgária történetének 7. köztársasági elnöki választása. A köztársasági elnöki tisztség 1990. óta létezik Bulgáriában, az első két elnökválasztás esetében (mindkettő 1990-ben történt) - Magyarországhoz hasonlóan - a parlament választotta meg a köztársasági elnököt.

Ami a bulgáriai választások általános kérdéseit illeti, ajánlom egy régebbi ismertetőmet.

Az 1991-ben elfogadott új bolgár alkotmány értelmében a köztársasági elnök választása kikerült a parlament hatásköréből, s azóta közvetlenül a választópolgárok választják a köztársasági elnököt. Az eddigi választások 1992-ben, 1996-ban, 2001-ben és 2006-ban zajlottak. Tehát most lesz a hetedik köztársasági elnöki választás, ezen belül pedig az ötödik közvetlen választás.

Eddigi köztársasági elnökök:

1990 - Petar Mladenov (kommunista, majd szocialista) - pár hónap után lemondott

1990-1997 - Zselju Zselev (jobbközép-liberális) - 1990-ben a parlament által megválasztva, 1992-ben az új alkotmány hatályba lépése miatt mandátuma lejárt, de a nép megválasztotta második mandátumra is

1997-2002 - Petar Sztojanov (jobbközép) - elindult második mandátumért, de a választás második fordulójában pár százalékkel alulmaradt

2002-2012 - Georgi Parvanov (szocialista) - 2006-ban újraválasztva második mandátumra

Magyarázat az évszámokban való eltérésre: 1996. óta a választás a mandátum lejárta előtt pár hónappal történik, azaz még a előző évben, tehát a jelenlegi elnök mandátuma 2012 januárjában jár le. (Az USA elnökválasztásáról "ellopott" módszer.)

Egyedülálló Bulgáriában, hogy nem csak köztársasági elnököt, hanem köztársasági alelnököt is választanak. Bulgária az egyetlen európai ENSZ-tagállam, melyben létezik alelnöki poszt. Egyes vélemények szerint az alelnöki poszt az ország legfeleslegesebb hivatala, a valóságban az évek során mégis megtöltődött tartalommal: a szokásjog alapján az elnök egyes területeket egyszerűen átenged alelnökének.

Bár az elnökválasztás közvetlen, Bulgária mindenképpen mint parlamentáris köztársaság jellemezhető. A bolgár köztársasági elnök gyenge, bár a gyakorlatilag kizárólag ceremoniális magyar köztársasági elnökhöz képest rendelkezik bizonyos többletjogokkal is.

A magyar köztársasági elnök a törvények kihirdetésével kapcsolatos gyenge vétójogán, a népszavazás kezdeményésének jogán és a választások időpontjának megállapításának jogán kívül minden egyéb fontos jogkörében csak a kormány ellenjegyzésével cselekedhet.

Ezzel szemben a bolgár köztársasági elnök a fentieken túl több állami szerv esetében saját hatáskörében jár el. Többek között - a legfontosabbakat említve - az Alkotmánybíróság tagjainak egyharmadát ő nevezi ki (másik egyharmadot a parlament választ meg, további egyharmadot pedig a lefelsőbb bírói szervek), úgyszintén az elektromos médiákat felügyelő Elektromos Médiák Tanácsának tagjainak egyharmadát saját hatáskörben nevezi ki, valamint a kémelhárítási és hírszerzési szervek vezetőinek kinevezése is kizárólagosan a köztársasági elnök jogköre. Mindezek nem kormány-ellenjegyzéshez kötött ill. parlamenti vagy kormánydöntést hatályba léptető, formális kinevezési jogok, hanem valódi hatalmi jogosultságok: az államfő bármiféle egyeztetés nélkül azt nevez ki akit akar.

A kommunista időszakban "állam az államban" státuszú titkosszolgálatok (a jelenlegi kémelhárítás és hírszerzés) 1991-ben direkt ki lettek véve a kormány alól, s a köztársasági elnök alá lettek rendelve. Az alkotmány megalkotói így szerették volna meggátolni, hogy a jövőben bármely kormány visszaélhessen a titkosszolgálatokkal.

Látható tehát, hogy a ceremoniális gyenge magyar köztársasági elnökhöz képest a bolgár köztársasági elnök inkább "középgyenge" státuszú. Azonban a bolgár köztársasági elnök politikai helyzete nem annyira a leírt jogosultságainak következménye, hanem sokkal inkább annak az eredménye, hogy a választópolgárok közvetlenül választják meg. Ez jelentős súlyt ad neki.

Érdekesség, hogy a köztársasági elnöki poszt nem számít politikamentesnek, az egyetlen poltikai követelmény az elnök felé, hogy mandátuma idejére függessze fel párttagságát. Pár éve a bolgár alkotmánybíróság kimondta, hogy a köztársasági elnöki tisztség politikai pozíció, s a politikai semlegesség nem követelmény a poszt betöltője irányában. Az eddigi 6 elnökválasztáson megválasztott 4 elnök közül - mint már említettem, az egyik elnök egyszer a parlament által, egyszer pedig közvetlenül lett megválasztva, a jelenleg hivatalban lévő elnök pedig második mandátumát tölti - hárman megválasztásukat megelőzően politikai párt első számú vezetői tisztségét töltötték be, egy pedig pártja legfelsőbb vezetősének volt tagja. A volt köztársasági elnökök mandátumok lejárta után nem élveznek semmiféle különleges szerepet. Az egyik volt köztársasági elnökkel megtörtént, hogy mandátuma lejárta után sikeresen indult a parlamenti választásokon, s parlamenti képviselő lett. Úgyszintén teljesen hiányzik a volt köztársasági elnökök részére rendszeresített iroda, rezidencia és fizetés. Egyetlen privilégium, hogy - amennyiben igényli - a mandátuma lejárta után 12 hónapig jár minden volt köztársasági elnöknek és alelnöknek a személyi testőri védelem, melyet ugyanaz a szerv lát el, mely az éppen hivatalban lévő állami vezetők épségét és biztonságát óvja.

Az elnökválasztás egy vagy két fordulóban zajlik. Amennyiben a választásra jogosultak legalább 50 %-a érvenyes szavazatot ad le, s valamelyik jelölt 50 % + 1 szavazatot szerez, az illető jelölt az új köztársasági elnök. Amennyiben a választásra jogosultak kevesebb, mint 50 %-a szavaz (ez még sosem fordult elő) és/vagy egyik jelölt sem szerzi meg a 50 % + 1 szavazatot, ebben az esetben második fordulót tartanak. A második fordulóban csak az első fordulóban a leadott szavazatok számát illetően első és második helyet elért jelölt vesz részt, s egyszerű szavazattöbbség dönti el ki lesz az új elnök. Eddig minden alkalommal volt második forduló.

A köztársasági elnöki választáson az aktív és passzív választójog élesen elválik egymástól. Aktív választójoga van minden 18 éves vagy idősebb bolgár állampolgárnak, függetlenül attól, hogy van-e más állampolgársága és függetlenül attól, hogy van-e lakcíme Bulgáriában és az országban él-e. A passzív választójoghoz viszont legalább 40 éves életkor szükséges, valamint annak igazolása, hogy a jelöltnek nincs más állampolgársága a bolgáron kívül és a választásokat megelőző 5 évben legalább az idő felében Bulgáriában élt életvitelszerűen. További érdekes követelmény a passzív választójoghoz, hogy a jelölt bolgár állampolgársága "született állampolgárság" legyen, azaz olyan személy, aki naturalizált állampolgár, nem indulhat a választáson. Ez utóbbi követekmény egy ízben - 1996-ban - súlyos problémát okozott, a szocialista párt kénytelen volt eredeti jelöltjét visszavonni és az utolsó pillanatban új jelöltet indítani, mert az eredeti jelölt képtelen volt igazolni, hogy "született bolgár állampolgár".

A szóban forgó személy egyébként Georgi Pirinszki volt külügyminiszter, aki New Yorkban született bolgár állampolgárságú apától és amerikai állampolgárságú anyától, az anya gyermeke születése előtt nem sokkal lett amerikai állampolgár - eredetileg csehszlovák állampolgár volt, aki a náci zsidóüldözés elől menekült az USÁ-ba. Személyes véleményem akkoriban az ügyben az volt, hogy az ügy fel volt mesterségesen fújva Pirinszki politikai ellenfelei által, számomra nyilvánvaló volt, hogy Pirinszki egyszerre "született bolgár" és "született amerikai" állampolgár, azaz megfelelne az elnöki követelményeknek, hiszen az amerikai állampolgárságáról lemondott. Ellenkező esetben azt az abszurdumot kellene feltételezni, hogy Pirinszki egyáltalán nem is rendelkezik bolgár állampolgársággal, hiszen sosem naturalizálták.

Viccesen meg szoktam jegyezni, hogy ha én indulnék a bolgár elnökválasztáson, valószínűleg többhónapos vitát generálna vajon született állampolgár vagyok-e. Az egyik jogszabály szerint ugyanis annak minősülök, míg a másik szerint pedig nem. S persze mindkét jogszabály hatályos. Véleményem szerint az új bolgár alkotmány alkotói annak idején túlságosan sokat nézegették az USA alkotmányát, így lett Bulgáriának köztársasági alelnöke és így lett a "született állampolgárság" követelménye is. De térjünk vissza az eredeti témához.

A jelenlegi elnökválasztáson 18 jelölt indult. Ezek három csoportra oszthatók: esélyesek, futottak még jelöltek, s teljesen esélytelenek.

Az esélyesek közé azok sorolhatók, akik stabil 10 %-on felüli eredménye szinte biztos, s esélyesek a második fodulóba való bekerülésre. Ide három jelölt tartozik.

A futottak még jelöltek közé azok tartoznak, akiknél biztosra vehető az 1 % elérése, viszont csoda kellene ahhoz, hogy labdába rúgjanak a második fordulót illetően. Ide 6 jelölt sorolható.

A többi 9 jelölt többsége teljesen ismeretlen emberek, jellemzően fantompártok jelöltjei. A fantompártok terén nagy a bolgár emberek leleményessége. Bár már lelohadt a 90-es évek eleji nagy lelkesedés, amikor átlag 200-250 párt indult el minden létező választáson, gyakran láthatóan elmegyógyászati kezelést igénylő jelöltekkel, még ma is létezik ez kicsit kisebb és konszolidáltabb formában. Idei kedvencem leleményes fantompárt-elnevezés kategóriában a "Népi Emberek Pártja".

A teljesen esélytelen jelöltekről nem mondanék többet, lássuk röviden a 6 futottak még jelöltet.

A felmérések szerint 6-7 %-ra számíthat a Jobboldali Erők Szövetsége jelöltje. Ez egy választási szövetség, mely a hagyományos középjobb (kereszténydemokrata, konzervatív) erőket tömöríti. Magyar megfelője nemigen található jelenleg, talán a korai MDF, de Csurka nélkül lehetne a párhuzam. Bulgáriában a hagyományos középjobb - melyhez tartozott a 2. és a 3. köztársasági elnök is - először 2001-ben szenvedett súlyos vereséget, majd pedig marginalizálódott: a 2009-es parlamenti választáson éppen hogy át tudta lépni a parlamenti küszöböt és az Európai Parlamentbe is csupán is képviselőt volt képes bejuttatni.

5-6 %-ra számíthat a szélsőjobb Támadás Párt jelöltje, a párt alapítója és elnöke. A Támadás Párt 2005-ben alakult, az egyik nagy bolgár kereskedelmi tévécsatorna (Szkat TV) műsorából alakult, a műsor vezetője a párt alapítója. Később a párt és a tévécsatorna szakítottak egymással, de kezdetben a párt képtelen lett volna bármit is elérni a tévécsatorna támogatása nélkül. Magyar megfelelője van: a Jobbik, azzal a pontosítással, hogy a két testvérpárt nem mindenben azonos - pl. az antiszemitizmus a bolgár szélsőjobbnál nem feltétlenül szükséges kellék, s ha jelen is van egyes híveknél - jellemzően nyugati hatásra -, akkor sem jelentős. Sőt, egyes bolgár szélsőjobbosok kifejezetten filoszemiták, mert szolidarizálnak Izraellel a "közös muzulmán ellenséggel" szemben. A Támadás Párt alapítója, elnöke és jelenlegi jelöltje Volen Sziderov, akinek életpályája eleggé eklektikus, pályafutását még mint radikálisan liberális újságíró kezdte, a 90-es években az egyik nagy napilap főszerkesztője is volt, s többek között cikkekben ostorozta a "primitív nacionalizmust", s határozottan kiállt a törökök, muzulmánok és cigányok jogaiért. Aztán az ezredfordulótól kezdve folyamatosan kezdett véleménye változni, míg végül lérehozta a bolgár rendszerváltozás óta első sikeres szélsőjobb pártot. Kritikusai szerint egyszerűen megbolondult, ellenzői körében pedig elterjedt neve vicces kiforgatása: Volen Sziderov helyett Bolen Liderov (a "beteg" és a "vezér" szavakból).

1-1 %-ra számíthat két kisebb középjobb párt: a furcsa nevű, de valós, parlamenti képviselettel is rendelkező Rend, Törvényesség és Igazságosság Párt és az Egyesült Néppárt. Mindkét párt a Jobboldali Erők Szövetsége előzményeinek volt része korábban.

Szintén 1-1 %-ra számíthat a nacionalista, de nem szélsőjobb VMRO (Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet) és a Támadás Pártot annak idején létrehozó tévécsatorna új szélsőjobb projektje, a Nemzeti Front Bulgária Megmentéséért. A VMRO egy időben szintén a Jobboldali Erők Szövetsége elődpártjaival állt választási koalícióban, ennek révén parlamenti párt is volt korábban.

Lássuk most részletesebben a három esélyes jelöltet.

Legesélyebb a 2006-ban alakult, s a legutóbbi, 2009-es parlamenti választáson 48 % mandátumot szerzett GERB (= Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért, azonban a rövidítés egyben szójáték, mert címert is jelent) párt. Ez egy nehezen besorolható párt. Amolyan populista néppárt, mely lehetne akár baloldali, akár jobboldali is. Hivatalosan "középjobb". A gazdaságpolitikája neoliberális, egyébként az ideológiája pedig színpopulista, de semmiképpen sem nacionalista. Sok minden megtudható a pártról blogtársamnak a párt alapítójáról írt nagyon jó tavalyi cikkéből. Első látásra hasonlatos a Fidesszel abban, hogy átvette a korábbi középjobb helyét a politikai térben, de sok a különbség, így mégsem jó a Fidesszel való azonosítás, mert sem a nacionalizmus nem jellemző rá, sem az autoritárius stílus. A hasonlóság viszont jelen van abban, hogy a ebben a pártban is minden döntés egyetlen ember dolga, a jelenlegi miniszterelnöké.

A GERB jelöltje Roszen Plevneliev, 47 éves nagyvállalkozó, multimilliomos, volt regionális fejlesztési miniszter. Alelnökjelöltje egy hölgy, a jelenlegi igazságügyminiszter. A gyakorlatban az mondható el róluk, hogy a miniszterelnök személyes kiválasztottjai. Ez hátrányuk és előnyük is egyben.

Szinte biztos, hogy bekerülnek a második fordulóba. a közvéleménykutatások 35-45 %-ot jósolnak nekik. Egyes elemzések szerint már az első fordulóban megnyerhetik a választást, bár ez kevéssé valószínű.

A GERB elnök- és alelnökjelöltje

A két további jelölt elsősorba egymás ellenfele abban, hogy ki lehet a második fordulóban a kormánypárt jelölt ellenfele.

Az egyik jelölt a szocialistáké, Ivajlo Kalfin, 47 éves, volt külügyminiszter, jelenlegi szocialista európai parlamenti képviselő. Bár szocialista jelölt, nem tagja a szocialista pártnak. Az esélyei 15-25 % között mozognak. Alelnökjelöltje még növelheti a támogatást, ugyanis Sztefan Danailovról (68 éves), népszerű bolgár színészről van szó. Az átlag magyar néző is ismerheti, végső soron a Polip című olasz tévésorozatból, ahol az egyik kegyetlen maffiafőnök szerepét játszotta. Idősebbek pedig az 1971-es bolgár Minden kilométerkőnél című kommunista partizán-akcióflmsorozatból ismerhetik, melyben ő volt a főszereplő.

Középen Kalfin elnökjelölt, jobbról Danailov alelnökjelölt, balról Szergej Sztanisev ex-miniszterelnök, a szocialista párt elnöke

A másik jelölt Meglena Kuneva (54 éves) független, bár korábban II. Szimeon volt bolgár cár liberális pártjának egyik fontos személyisége volt, Szimeon kormányában Európa-ügyi miniszter volt, majd pedig Bulgária EU-csatlakozása után az első bolgár európai bizottsági biztos. Az esélyei 10-20 % között mozognak. Előnye, hogy hölgy és az, hogy európai biztosként népszerű volt. Hátránya, hogy egy olyan kormánnyal azonosítják, mely ellen 2009-ben éppen a jelenlegi kormánypárt nyert. Személyes életrajzi adatait szívesen fordítják ellene ellenfelei. Bár Kuneva bizonyítottan antikommunista családból származik (nagyapja éveket töltött kommunista koncentrációs táborokban mint "népellenség"), férje a Bolgár Kommunista Párt egyik volt PB-tagjának a fia. Emiatt egyesek "kommunistának" minősítik, bár a tények azt mutatják, hogy karrierje csak a rendszerváltozás után kezdődött. Másik életrajzi adata, mely esetleg elriaszthatja a vallásos emberek egy részét, hogy katolikus vallású, ami a 85 %-ban ortodox Bulgáriában nem feltétlenül számít pozitívumnak.

Meglena Kuneva elnökjelölt

Esetleg egyesekben felmerült, hogy hol marad a "török párt" (Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért), mely egy jelentős bolgár politikai párt. A válasz: ez a párt hagyományosan sosem állít saját jelöltet az elnökválasztáson. Előrdult már, hogy más jjelöltet hivatalosan vagy nemhivatalosan támogatott, azonban ezúttal ez sem történt meg: híveire bízza kire szavaznak.

***

Előzetes nemhivatalos végeredmények!

részvételi arány: 50 %

Plevneliev: 40 %
Kalfin: 30 %
Kuneva: 14 %

többi jelölt: 16 %